A választók 69,47 százaléka ment el szavazni. Ez majdnem a 2018-as részvételi szintet jelenti.
A Fidesz–KDNP 135 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben. Ez kétharmados többség, vagyis Orbán negyedszer is alkotmányozó többséggel a háta mögött alakíthat kormányt. A Fidesz minden megyében erősíteni tudott 2018-hoz képest.
Az ellenzéki összefogás, vagyis a DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd listája Márki-Zay Péter vezetésével 57 mandátumot szerzett. Ez a mandátumszám hatfelé oszlik, és úgy tűnik, még a legerősebb DK frakciója se éri el a 20 főt.
Bejutott az új parlamentbe a Mi Hazánk, amely 7 képviselővel alakíthat frakciót Toroczkai László vezetésével.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 3 százaléknál is többet kapott, ez parlamenti mandátumokat nem jelent, de így költségvetési támogatáshoz jut a párt.
Vidéken gyakorlatilag mindenhol a Fidesz nyert: 86 győzelme van – az ellenzék csak Szegeden (Szabó Sándor) és Pécsen (Mellár Tamás) jut egyéni választókerületi mandátumhoz. Minden más választókerületben a Fidesz nyert.
Csongrád-Csanád megye 4. számú egyéni választókerületben Lázár János ezer szavazattal kevesebbet kapott, mint 4 éve, de így is simán – 52-39 százalékos arányban – legyőzte Márki-Zay Pétert, Hódmezővásárhely polgármesterét, aki bő 21 ezer szavazatot kapott a körzetben.