A veszteséggel működő magyar egészségügy átalakításának többször is nekifutottak a kormányok. A 2007-es ágyszámcsökkentés miatt a vásárhelyiek tízezren tüntettek, élőláncot húztak az Erzsébet kórház tömbje köré és azt skandálták: „Nem hagyjuk!” . Manapság nem tüntetnek, de a kormány – több jel is mutat arra – fű alatt terelgeti a betegeket a magánegészségügy felé.
A kórházak eladása a társadalombiztosítás (tb) teljes összeomlásának kockázatát rejti magában. A legkésőbb 2006-ban hivatalba lépő új kormány az egészségügy újjáépítése területén sokkal nehezebb helyzetbe kerül, ha a kórházakat most privatizálják – jelentette ki az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktor. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügy magánosításával kettéválik majd az ellátás és létrejönnek a „szegénykórházak” – az MTI korabeli híre szerint.
2007. február 17-én, a megyei napilap tudósítása szerint: Tízezren tüntettek az egészségügyi reform, a tervezett ágyszámcsökkentés ellen, és az Erzsébet-kórház megmaradásáért […] a vásárhelyi Szent István téren. A tömeg ezután a kórházhoz vonulva élőláncot alkotott az épülettömb körül, s a „Nem hagyjuk!” jelszót skandálta.
Csaknem tízezer vásárhelyi székkutasi, mindszenti, mártélyi, békéssámsoni tüntetett a vásárhelyi Erzsébet-kórház megmentése érdekében tegnap délelőtt a vásárhelyi Szent István téren. A tömeg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Molnár Lajos egészségügyi miniszter lemondását, s az egészségügyi reform leállítását követelte. A két politikus az írásbeli meghívás ellenére sem jelent meg a demonstráción.
A tömeghez először szóló Grezsa István háziorvos, önkormányzati képviselő „szívtelen hülyeségnek” nevezte a reformot, s felszólította az embereket: ha ez a megmozdulás nem lesz elégséges, akkor bérelt vonattal utazzanak tiltakozni a fővárosba. Kallai Árpád, a kórház főigazgatója már azt kérdezte, ki meri azt állítani, hogy felesleges az ellátás, hiszen a kórházban tavaly 14 ezer fekvő beteget ápoltak, 450 anya szült gyereket, 400 ezer járó beteget láttak el és 500 műtétet végeztek. Követelte Molnár Lajostól, hogy adja meg a gyógyulás esélyét 180 ezer embernek. […]
Lázár János polgármester azt mondta: „Az összefogás, összekapaszkodás ideje jött el akkor, amikor a kormány elveszi a pénzünket, az iskoláinkat és most az egészségünket.” Lázár úgy látja: a Rákosi-diktatúra népnyúzó politikája jött el ismét a megfizethetetlen áram- és gázárakkal, a dobozdíjnak nevezett gyógyszeradóval és a vizitdíjnak hívott betegadóval. Hangsúlyozta: a kormány olyan országot kínál, melyben az ember, különösen ha vidéki, nem számít. A hatalmon lévők nem az életet, hanem a halált kínálják számunkra.
A tömeg Lázár János hívására a Kutasi, az Andrássy és a Zrínyi utcán keresztül a kórházhoz vonult, ahol az emberek összekapaszkodva, élőlánccal vették körül az épülettömböt, ezzel is szimbolizálva, hogy megvédik a kórházat. A jelenlévők a városvezetők felszólítására összekapaszkodva skandálták: a „Nem adjuk!, Nem hagyjuk!” jelszavakat.
A helyzet mára, főleg az utóbbi néhány évben, alaposan megváltozott. Az állami kézben lévő kórházak betegszáma csökken, a várólisták növekszenek, s a helyzet egyértelműen a fizetős magánklinikáknak kedvez. Szaporodnak is szépen. Legutóbb az orosházi kórház és rendelő igazgatója nyitott egyet. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár nem sokkal később fel is mentette a kórház igazgatóját, aki, miközben az általa vezetett intézmény komoly szakemberhiánnyal küzdött, a magánklinikáján, jelentős részben éppen az intézmény orvosait alkalmazta.
Az egészségügy átalakítását a kormányzat nagyon szeretné, nem véletlen bíztak meg azzal egy nemzetközi céget, hogy készítse el az ezzel kapcsolatos tanulmányt. Az el is készült, de hogy mit tartalmaz, azt az egyszerű földi halandó egyelőre nem tudhatja meg.
Egyelőre nem lesz nyilvános az a nemzetközi tanácsadó cég által készített tanulmány, amely alapján az egészségügy teljes átalakítása zajlik jelenleg – így döntött a minap a Fővárosi Törvényszék. A Boston Consulting Group (BCG) három évvel ezelőtt készített, majd a kormány által titkosított tanulmány kiadását a K-Monitor közadatra hivatkozva kérte bírósági úton a Belügyminisztériumtól. A Fővárosi Törvényszék bírónője elutasította a civil szervezet keresetét – írta meg a 24.hu.
A 277 millió forintba kerülő, állítólag ezeroldalas tanulmányt arra hivatkozva titkosította három évvel ezelőtt a kormány, hogy döntés-előkészítő anyagról van szó. A BCG budapesti irodája 1997-ben nyílt meg, és azóta a magyarországi, szlovéniai, horvátországi, szerbiai, romániai és részben szlovákiai műveletek regionális központja. Kiemelkedő tanácsadó cégként segítjük ügyfeleinket a teljes átalakulásban – összetett változást hajtunk végre, lehetővé téve a szervezetek növekedését – írja a cég, angol nyelvű honlapján.
Az egészségügy átalakításával kapcsolatos tanulmány ugyan nem vált nyilvánossá, de a betegek azért észrevettek némi – számukra kedvezőtlen – változást a betegellátásban. Az egyik, hogy már minden szakorvosi vizsgálathoz a háziorvostól kell beutalót kérni, majd csak ennek birtokában lehet a szakorvoshoz időpontot kérni. Vonatkozik ez még a vérvételre is, hiszen, ha nem sürgős az eset, akkor Vásárhelyen előfordul, hogy egy-másfél hónapig kell erre várni – osztották meg velünk tapasztalataikat olvasóink.
Az is szembetűnő, hogy a szakorvosi rendelőkben megszűnt a tömeg – ez egyébként az időpontra való bejelentkezés következménye. És a szakorvosok a betegnek csak azzal az egy problémájával foglalkoznak, mely a beutalón szerepel, ha van még valami más is, akkor arra újabb beutalóra, időpontra van szükség – tudtuk meg több vásárhelyi betegtől. Így aztán nem véletlen, hogy a betegek egy része – érthető okok miatt – a magánrendeléseken és a térségben is szépen gyarapodó magánklinikákon keres megoldás egészségügyi problémáira. Annak ellenére, hogy ha még aktív korú, akkor a társadalombiztosítást fizeti, vagy levonják azt a munkajövedelméből, ha nyugdíjas akkor pedig az eltelt évtizedek alatt bőven megfizette.
Az egészségügyi ellátást ma is csak veszteségesen működtető állam – kívülről úgy látszik – a betegellátás lassításával(?) próbálja meg a veszteségét csökkenteni (ez persze nem vonatkozik a sürgősségi ellátásra), ami viszont a betegeken csattan. Az idei évi költségvetésben mintegy ötmilliárd forint többletforrást biztosítottak a várólistás ellátásokra, a halasztások pótlására, a várakozási idők csökkentésére – írta az economx.hu portálnak korábbi válaszában az állami egészségbiztosító. De szeptemberig az egészségügyi intézmények ezt a keretösszeget felhasználták, ezért a programra szánt forrásokat 50 százalékkal megemelték.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által vezetett műtéti várólistákon jelenleg 48 ezernél is több beteg várakozik, egy hónappal ezelőtt a kötelező várólistákon 40 ezren álltak sorba a műtők ajtajában, jelenleg a kötelező várólistákon 41,3 ezer fő várakozik.
Ennyien várnak néhány beavatkozásra (országos adatok)