Makó környékén egy 20 és egy 17 hektáros terület bányászati jogát értékesítené az állam. Homokot, illetve agyagot lehetne kitermelni. Környezetvédők szerint el kellene kerülni új bányák nyitását.
Hét Csongrád-Csanád megyei bányatelek, köztük két Makó környéki terület bányászati jogát első ízben hirdette meg a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Összesen 106 hektáron folyhat kitermelés, ha bányászati jogok értékesítése teljesül. Az állam kevesebb, mint 22 millió forintért már túladna ezeken a bányászati jogokon – derül ki a Magyar Közlönyből.
A hétből hat területen, így Csengelén, Kisteleken, Röszkén, Zákányszéken homokbányászat folyhat a jövőben. A legnagyobb homokbánya Makó környékén nyílhat, egy 20 hektáros földdarabon 607 ezer köbméter homok termelhető ki, s ennek minimális ellenértékekét 6,8 millió forintban állapította meg a hatóság. Szintén a makói közigazgatáshoz tartozik az a 17 hektáros terület, ahol 577 ezer köbméter téglaagyag bányászatához adna jogosítványt az állam legkevesebb 4,8 millió forintért.
Hogy gazdaságilag mennyi létjogosultsága van ennyi homokbánya nyitásának, az majd a pályáztatás után kiderül, ám környezetvédelmi szempontból minimum aggályos a hozzáértők szerint. A Levegő Munkacsoport nyáron azon álláspontjának adott hangot, hogy el kellene kerülni a kavics- és homokbányák nyitását, sokkal inkább az újrafelhasználásnak kellene előtérbe kerülnie az építőanyagokkal kapcsolatban. A kitermelés következtében kialakuló bányatavak miatt a talaj vízszintje csökken, ami rendkívüli módon kihat a környező területek mezőgazdaságára is, továbbá a kiszáradás veszélye is fennáll.