A 13. havi nyugdíjjal kampányol a Fidesz, amit húsz éve nem szavazott meg. Orbán Viktor tavaly hirtelen felfedezte a nyugdíjasokat, hogy visszaadja a 13. havi nyugdíjat: először négy év alatt ígérte, aztán gyorsan az egyösszegű kifizetés mellett döntött. Ennek idei éves összege nagyjából 340 milliárd forint lesz. De 2002-ben, még épp kormányon, élesen ellenezte, később pedig friss ellenzékiként nem szavazta meg a parlamentben, hogy aztán már a 14. havit kezdeményezze.
„A baloldal csak elvett, sőt, mindig elvesz, a mostani kormány viszont ad” – efféle szlogenekkel kampányol a Fidesz, s ennek jegyében döntöttek úgy, hogy közeledvén a választás, visszaadják a 13. havi nyugdíjat. Először arról beszéltek, hogy négy év alatt, fokozatosan növelik vissza a nyugdíjakat, aztán – Orbántól tudjuk: „ha úgy állnak a számok” – előre hozva már az egészet folyósítják, a választási kampány indítását megelőző napokban.
Mikor vezették be a 13. havi nyugdíjat? Ki szavazott ellene?
Nem árt azonban felidézni a 13. havi nyugdíj húsz évre visszanyúló bevezetésének körülményeit, ami nem válik Orbán és a Fidesz szavahihetőségének dicsőségére.
A 2002-es választások előtt a kampányban Medgyessy Péter váratlanul állt elő a 13. havi ellátás ötletével. A már „a centit vágó” Orbán-kormány éppen arra hivatkozott, amire korábban, Antall Józsefék idején egy soros éves nyugdíjemelésekor, hogy nincs rá fedezet a költségvetésben, az csak szavazatvásárlás. Mértékadó szakértők akkor egyetértettek ebben, mondván, a jó 200 milliárdos pluszkiadást nem lehet kigazdálkodni. (Tisztán szakmai ellenérv volt az, hogy a járulékbefizetések is 12 haviak, ezért ennyi ellátás indokolt.) Pedig az államháztartás állapota sokkal jobb volt, mint most, az államadósság is lényegesen alacsonyabb a 2022-esnél. (Most mégis gondolkodás nélkül döntött a miniszterelnök az évi mintegy 340 milliárdos tétel mellett.)
A 2002-es választás megnyerése után aztán az MSZP-SZDSZ-es kormány be is nyújtotta a több évre elnyújtva bevezetendő 13. havi ellátás tervezetét. Az Orbán vezette fideszes (és MDF-es) ellenzék nem vett részt az év végi szavazáson. Mádl Ferenc államfő „megfontolásra” visszaküldte az elfogadott törvényt, amit már 2003-ban változtatás nélkül ismét elfogadott az akkori többség. A szavazáson nem volt ott Orbán Viktor, Áder János, Varga Mihály, Kövér László, összesen több mint ötven, akkori ellenzéki képviselő nemmel szavazott. Köztük a mai kormányzati kommunikáció olyan hangadói is, mint Szijjártó Péter és Rogán Antal.
A történet slusszpoénja azonban az, hogy a Fidesz – hasonlóan Medgyessyhez – a következő választási kampányban, 2006 tavaszán benyújtotta törvényjavaslatát a 14. havi nyugdíj bevezetésére. Amit az akkor már Gyurcsány Ferenc vezette kormánytöbbség azzal vette le a napirendről, amivel korábban Orbánék a 13. havi ötletét, hogy tudniillik az a költségvetés szempontjából felelőtlenség lenne. Akkor már tudható volt: nemhogy a 14. havi, de már a teljes egészében folyósított 13. havi nyugdíjra sincs pénze az országnak.
S ha már nyugdíj, érdemes pár szót szólni arról, hogy a kormány azt is igyekszik saját ajándékának feltüntetni, hogy 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés esetén nyugdíjprémiumot fizet, holott ezt a Bajnai-kormány idején iktatták törvénybe. Arról pedig mélyen hallgat a kormány, hogy a gazdasági növekedést és az inflációt egyaránt figyelembe vevő, úgynevezett „svájci indexálás” 2012-es eltörlése következtében az idén havonta mintegy 30 ezer forintot vesztett egy átlagnyugdíjas.
helyben.hu