Roma és nem roma diákok tanulnának ősztől közösen, az egymás elfogadását is szem előtt tartva, a Nyár utcai egykori Dózsa György, utóbb egykori Táltos iskola épületében. Ma a városházán a roma oktatási és kulturális konferencián járták körbe a résztvevők a cigányság kulturális- és oktatási helyzetét.
– Ha elvesztjük a nyelvünket, elvesztjük a kultúránkat és az identitásunkat is – fogalmazta meg Nagy Gusztáv író, költő műfordító pedagógus, aki a roma nyelvek és a romák sokszínűségéről, de az előítéletekről is beszélt.
Az előadók, egyébként szépen körüljárták a témát, s aki végighallgatta annak számára világossá vált, hogy bár a magyarországi cigányság problémáit az 1950-es években még a kényszerfürdetést alkalmazásával is próbálta orvosolni a hatalom, azért azóta lassanként változott a helyzet. Hiszen míg az 1960-as években elképzelhetetlen volt, hogy egy roma diplomát szerezzen, ma már nem ritka az ilyen.
– Olyan iskolákba jártam, melyekben elfogadóak voltak a többiek. De be kell vallanom, egy külföldi egyetemi tanulmányi út alatt azt tapasztaltam, hogy még külföldiként is sokkal könnyebb volt beilleszkednem, mint egy hazai oktatási intézményben. Hál istennek engem idehaza nem ért túl sok negatív élmény, de a roma társadalom tagjai nap, mint nap elszenvedik azt – mondta a dóci Rostás Norbert orvostanhallgató, az Ápolás Extra Egyesület vezetője, aki a „Cigányon is jól áll a fehér köpeny” című előadásával osztotta meg a résztvevőkkel a saját tapasztalatait.
Tóth István, a Hódmezővásárhelyi Cigány Nemzetiségi Tanács elnöke szerint azért volt fontos a konferencia, mert: – Együtt tudtunk tovább gondolni olyan dolgokat, melyek a tervezett iskolanyitással már elkezdődtek Vásárhelyen. és azért is fontos ez a konferencia, mert olyan példákat hallottak a szakemberektől a résztvevők, melyek nem csak az ismereteit bővíti, de a tapasztalatai is bővíti, s azok beépíthetők lesznek a terveibe – mondta.
Hozzátette, hogy Kiss Mária Zita, a Szegedi Tudományegyetem tanára és diákjai majdan felmérést végeznek Vásárhelyen a leszakadó roma és nem roma réteg körében, hogy a majdani eredmény tükrében az önkormányzat lépni tudjon az érdekükben.
– Tavaly megkerestek bennünket azokkal a kérdésekkel, hogy mit lehet tenni ma a romák felzárkóztatása érdekében. Hogyan lehetne letelepíteni Vásárhelyre a Kalyi Jag budapesti intézményét? Ennek köszönhetően kaptuk meg húsz évre a Nyár utcai iskolaépületet, s nyitjuk meg ősztől az oktatást – mondta Varga Gusztáv. A Kalyi Jag alapító elnöke elmondta, a következő tanévben, azaz idén szeptembertől az eddig jelentkezett – két osztálynyi – 60 roma és nem roma diákkal nyitnák az iskolát, melybe folyamatosan lehet szeptemberig, de akár még októberben is jelentkezni. Arra gondolnak, hogy később 200 nappali és másik 200 esti tagozatos diákkal működne az intézmény.
– Kis iskola vagyunk még, de nagy dolgot fogunk letenni az asztalra – mondta.