Kettő ezek közül ma is látható, hogy a harmadik hol volt, és egyáltalán hogyan alakult ki a Kossuth tér mai szerkezete? Erről szólt a szombati várostörténeti séta, melyen Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténész-muzeológusa kalauzolta az érdeklődőket.
Tudta, hogy város legöregebb téglaépülete, a Református Ótemplom immár több mint háromszáz éves, az viszont talán kevésbé közkeletű, hogy valaha három Kossuth téri épületen is volt torony. A főtéri helytörténeti sétán kiderül az is, hogy milyen üzlet volt a Melichár-házban, vagy az, hogy volt-e börtön a város központjában? Ezeken kívül még számos egyéb érdekes, archív fotókkal illusztrált történetet is hallhattak a túra résztvevői
Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum helytörténész-muzeológusa ez alkalommal is izgalmas ismereteket osztott meg a várostörténeti séta résztvevőivel, akik nem csak a Kossuth tér mai látképe kialakulásáról, épületeiről és szobrairól tudtak meg érdekes részleteket, de ténylegesen is el-el sétáltak az egyes helyszínekre.
– Az első fotó a térről 1870-es évek végén készült, s még az Ógimnázium eredeti állapotát ábrázolja a harangtoronnyal, majd, amikor 1893 végére felépítették az új városházát, s a régit lebontották, akkor nyerte el a tér a mai alakját – mondta Bernátsky Ferenc. – A tér kezdetben leginkább piactérként működött, majd 1903. március 22-én felavatták Kossuth Lajos szobrát. Ez volt az első emlékmű volt a téren, melyet az idők során számos másik követett: 1908-ban került a vízmerítő lány a térre, ám nem a mai helyére. Itt áll az I. világháborús emlékmű, Pásztor János alkotása, De egy egy rövid ideig itt volt az 1950-es évek elején elbontott, a II. világháború után szovjet emlékművé átalakított Országzászló is. Ezeket a ’90-es években követte az 1848/49-es szabadságharc emlékműve, majd a 2000-re években dr. Rapcsák András polgármester szobra. A városházának az 1970 szeptemberi toronytűzben megrepedt harangja is a térre került – sorolta.
Bernátsky Ferenc nem csak a szobrokról, de a téren álló épületekről is beszélt, közte a legrégebbiről, a Református Ótemplomról, a mostani városi irodaházról, melyet eredeti állapotához képest mára jelentősen átalakítottak, és a már négy, nem létező épületről, melyből három helyén áll az OTP-nek is helyt adó Andrássy út 1., illetve a Bakay-ház.
– Vásárhelyi vagyok, ezért érdekel a város története. Már az előző, az Emlékponttól indult várostörténeti sétán is részt vettem, az nagyon érdekesnek bizonyult, olyan információk hangzottak el, melyeket már láttam leírva, de voltak olyanok, melyeket másként gondoltam, s Feri ezekben megerősített – árulta el Oláh Ferenc, az egyik érdeklődő.
A séta során kiderült, hogy a bíróság mögött volt egykor a fogda, és a résztvevők azonosították a három tornyot is, melyből ma az ótemplomi és a városházi látható, illetve a Nagytakarék kupoláját, tetején a Merkúr szoborral.