Mérnöki karra készül és amíg lehet, játszana a napokban Török Sándor vándordíjjal kitüntetett Kürtösi Viktor. A HVSC 19 éves vízilabdázója szerint a sport kedvéért sok áldozatot kellett hoznia, de megérte.
Nem gondoltam volna, hogy érdemesnek találnak egy ilyen elismerésre, ezért meg is lepett, amikor szóltak, hogy lesz egy kis ünnepség – mondta Kürtösi Viktor, aki a Török Sándor Baráti Kör és Hódmezővásárhely Vízilabdasportjának Örökös Bajnokainak kitüntetését, a Török Sándor vándordíját vehette át a napokban. A legtehetségesebb vásárhelyi vízilabdázókat tizennégy éve díjazzák az alapítók.
Viktor a Németh László Gimnázium végzős tanulója, emelt szintű matematika érettségire készül, a szegedi egyetem mérnöki karán szeretné folytatni tanulmányait. Ha összejön, három fronton is helytállna a jövőben: a továbbtanulás mellett dolgozni szeretne, és a vízilabdát sem hagyná abba, mert a kezdetek óta rajong a sportágért.
Sok volt az energiám már kölyökként is, levittek úszni a szüleim, de annyira nem voltam oda érte. Alsó tagozat után újra felmerült, hogy valamit sportolnom kéne, és mivel az uszodát ismertem, az osztálytársaim pedig pólóztak, én is velük tartottam. Vigh Szabolcs volt az első edzőm – mesélte a kezdetekről.
– Az elmúlt három év nagyon sűrű volt, és sok lemondással járt. Serdülőben heti 2-3 alkalommal hajnali edzésre is jártunk, abban a napszakban nem a legkellemesebb a medence hideg vízébe ugrani. Hétköznapokon gyakorlás, szombaton és vasárnap mérkőzések, rengeteg utazással. És ezen a monotónián csak motiváltan lehet túllendülni. Voltak napjaim, amikor nem ment könnyen, mert az iskolában is teljesíteni kellett, de a csapatért tudni kell áldozatot hozni.
Viktor nem csak a korosztályos, hanem az OBI/B-s felnőtt csapatban is sokat játszik, és ebben az idényben a vártnál jobban teljesít a társaság. – Régen jutott be a felsőházba a HVSC. Idén biztosan javítunk tavalyi helyezésünkön, de ezzel nem elégednénk meg. Minden lehetőséget meg fogunk ragadni, hogy a húszas mezőny legjobb nyolc együttese közé kerüljünk.