Három korcsoportban indultak a gyerekek a Hódmezővásárhelyi Pákozdy SE szombati versenyén.
– Három-négy éve nem sakkozok, de előtte négy-öt évig igen. Elég sok versenyen indultam és általában a második-harmadik helyen végeztem, de végül meguntam ezt a sportot. Most azért jöttem el mégis a versenyre, mert az osztálytársam mondta, hogy lesz egy ilyen – árulta el Kersmayer Zsolt.
– Én még életemben nem voltam sakkversenyen, de egy évet jártam sakkszakkörre, még elsős, azaz 7 éves koromban. Mostanában kezdtem el online játszani, most azért jöttem, hogy itt is kipróbáljam magam. Az első három helyezésre nem számítok, de remélem, benne leszek az top 5-ben – mondta Kovács-Némedi Dávid.
A verseny célja a vásárhelyi utánpótlás-nevelés, tehetséggondozás képviselete, a sakk sportág iskolai népszerűsítése mellett az volt. hogy lehetőséget nyújtson arra, hogy akár csak a lépéseket éppen ismerő gyerekek is kipróbálhassák magukat. Emellett lehetőséget adni a diákok számára iskolájuk eredményes képviseletére.
A versenyzők túlnyomó része egyébként még az általános iskola alsó tagozatába jár, s meglepő volt köztük, hogy hány kislány ült a pepita táblák mögé.
– Évtizedek óta megrendezzük a városi diákolimpiát, igaz a Covid-járvány miatt volt, ami kimaradt. A mostani az újrainduló sakkélet része – mondta Tatár–Kis Szabolcs nemzetközi mester, szakedző, a Pákozdy Ferenc Sakk Sport Egyesület elnöke. – Három korcsoportban játszanak a gyerekek, de mivel nagy a különbség a képzett és a kezdő játékosok közt, így nem csak képzettség, de életkor szerint is különválasztottuk az indulókat – tette hozzá.
Tatár-Kis Szabolcs azt is elmondta, hogy bár korábban jelentős sakkélet jellemezte Vásárhelyt, olyannyira, hogy a vendéglátóhelyeken bajnokságokat rendeztek és az egyes munkahelyek külön csapatokat állítottak ki, ma már nem jelentkeznek a gyerekek, hogy sakkozni szeretnének. – Vannak azonban olyan lelkes tanárok, akik az iskolákban vezettek sakk szakkört. Ide most a Szőnyi iskolából érkeztek gyerekek.
– Mindeközben a gyerekek is sakkoznak, de jellemzően otthon. Az idősebbek viszont inkább a strandon és más nyilvános helyen hódolnak ennek a játéknak. Évek óta keresünk olyan pedagógusokat, akiknek ugyan nem kell feltétlenül tudni sakkozni, de akik valamiért szeretik ezt. Ugyanis – úgy gondolom, sokkal fontosabb a pedagógia készség, mint a sakktudás – világított rá a helyzetre.
Aki szeretne sakkozni, azt csütörtökönként este negyed 6-tól várják a Dr. Rapcsák András utcai sakk teremben, ahol megpróbálják újraéleszteni a sakkszakkört.
