Ha a vidékfejlesztési pénzt is lenyúlja a Fidesz, akkor biztos elbukja a választást

„Arccal a vidék felé!” – két vidék-támogató akciót is meghirdetett a kormány. Az egyik cél a falusi kisboltok feltámasztása, a másik pedig a községek vállalkozóit segítené. A korábban veszteséges falusi üzletek újranyitására több, mint 40 milliárdot, az újabb vállalkozások életre hívására közel 50 milliárdot költ majd a választásra készülő Orbán kormány. Egyelőre azonban még nem látszik, hogy a Fidesz újabb nagy pénzlenyúlásáról, vagy valódi vidékfejlesztésről van szó. A tét nagy, egy esetleges kudarc a kormánypárt bukását jelentheti. Kovách Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének kutatóprofesszora nyilatkozik a helyben.hu riporterének.

„Bárki, bármilyen pénzt visz falura, azt nagyon jól teszi” – nyilatkozza a helyben. hu szerkesztőségének Kovách Imre. A társadalomtudós szerint a magyar vidéknek minden fejlesztési fillére szükség van. Még akkor is, ha fél évvel a parlamenti választások előtt elindított faluprogram nyilvánvaló, hogy elsősorban politikai célokat szolgál. Nehéz azt állítani, hogy a kormányzat nem szavazatvásárlásra igyekszik felhasználni a betervezett milliárdokat.

Nyilvánvaló az is, hogy a néhány száz fős települések lakóinak égető szükségük van élelmiszerüzletekre, ahol lehet kenyeret, felvágottat vehetne. Továbbá létszükséglet a kisposta, esetleg a lottózó, s persze a gyógyszervásárlási lehetőség. A meghirdetett támogatás ugyanis több opcióra szól; az aprófalvakból nem csak a kisbolt hiányzik, de szinte minden közszolgáltatás, s vele az egészségügy, és az alapvető gyógyszerek árusítása is eltűnt. Ezért is gondolja Kovách professzor, hogy bárki viszi is a fejlesztési pénzt az aprófalvakba, az jól teszi. Persze azt látni kell, hogy a kormány választási megfontolásból indítja faluprogramját, hisz évekkel ezelőtt is elkezdhette volna a kistelepülések komfortossá tételét.

Mindenesetre a tervezett szolgáltatóházakkal – Kovách akadémikus szerint – a falvak lakói egyetemlegesen jól járnak. Az már más kérdés, hogy az erre szánt 42 milliárd elosztásának módja egyelőre nem világos.

Reménykedni lehet, hogy az állam olyan vállalkozókat keres 2000 fő alatti településeken Aszófőtől, Velemen át, Kálócfáig, akik rendelkeznek pénzügyi ismeretekkel és vállalkozói rutinnal. Ugyanis a támogatás mértéke meglehetősen nagy, időnként meghaladja a falu önkormányzatának teljes költségvetését. Az említett Aszófőn egy Bölcsek Kamarája nevű társaság 52 milliót kap, a vízállásjelentésből ismert Dunaremete 65 milliót, még ennél is többet a pár száz lelkes Patapoklosi.

A szétosztott pénz valószínűleg a települések tehetősebb lakóinak jut, esetleg olyan vállalkozóknak, akik nem is ezekben a falvakban laknak. Ahogy tehát az egész Magyar Falu program elindításának van politikai motivációja, úgy a pénz elosztását is befolyásolhatja a kormányzat politikai szándéka. Részben ezzel magyarázható, hogy ha netán független, vagy ellenzéki a helyi polgármester, akkor nem is vonják bele a vállalkozó kijelölésébe. Pedig közérdek lenne, hogy a helyi szolgáltatóház vezetőjét a falu lakosai közül – s ne pedig politikai alapon – válasszák ki, mert akkor sokkal felelősségteljesebb döntések születhetnének. A falu lakóinak közvetlen kontrollja erősebb lehet, mint a politikai elköteleződés.

A komplex szolgáltatóház kialakítása azért is fontos, mert az élelmiszerkereskedelem, a posta, a gyógyszer és egyéb árucikkek forgalma komoly bevételeket teremt. Korábban ugyanis nem véletlenül mentek tönkre sorra az élelmiszert árusító falusi kisboltok, hisz az alacsony forgalom a minimális hasznot sem garantálta a vállalkozóknak, aminek az lett a következménye, hogy a legtöbb helyen ma már nem kapható kenyér, tej, vagy felvágott. Ha az üzlet a fenntartónak – a folyamatos állami dotáció nélkül is – hasznot hajt, tehát a szolgáltatások képesek folyamatosan működni, az a vállalkozón túl a falu közösségét is szolgálja. Közhely ugyanis, hogy ma az elöregedő aprófalvak lassan kiürülnek.

Ugyancsak a falvak, és a népesebb község lakóit célozta meg a közelmúltban a pénzügyminiszter, Varga Mihály bejelentése, miszerint az undefined eredetileg 27 milliárdos falusi vállalkozói támogatást 18 milliárddal emelik. Ebből az összegből egyes falusi cégek 2-10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyerhetnek.  

Ezt tekinthetjük újabb szavazatvásárlási politikai akciónak is, de a vidék szakértője, Kovách Imre azt nyilatkozta, hogy ez az akció is szolgálhatja a vidéken lakók életét. Ugyanis ebből a közel 45 milliárdból valóban fellendíthető a vállalkozói kedv, s a pici falvakkal szemben a megnövekedett létszámú községek már el tudják tartani a kisvállalkozásokat. A talpra állított vállalkozások piacot teremthetnek, s munkát is adhatnak a helyieknek.

Az persze a falusi kisboltok, vagy a kisvállalkozások támogatása esetén is felmerül, hogy az állam által biztosított dotáció mennyire tehet piacképessé bármilyen vállalkozást. Kétségtelen, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere előszeretettel osztogat támogatásokat teljesítmény nélkül is a híveknek, de azt látni kell, hogy ilyen támogatás nélkül biztosan azoknak a vállalkozásoknak sincs esélye, amelyek egyébként a kormány pénzét felhasználva sikert érhetnek el. Sokat segítene, ha különböző körzetekben, 8-10 faluban létrehoznának helyi központokat, ahonnan szervezni, segíteni lehetne a vállalkozásokat. Az egyéni vállalkozó mindig hamarabb elbukik, mint egy együttműködő közösség.

Kovách Imre szerint az filozófiai kérdés, hogy felülről jövő, adminisztratív hatalom révén létrejövő kisboltoknak, vagy vállalkozásoknak lehet-e nálunk tere, esetleg az egész vidék-fejlesztést inkább a piacra kell bízni. Arra a kérdésre, hogy a Hadházy Ákos munkássága alapján jól ismert nagy „lenyúlások” nem folytatódhatnak a meghirdetett „falumentő” programok révén, Kovách professzor azt mondta, hogy ez nagyon nagy politikai hiba lenne, amivel talán már a Fidesz is tisztában lehet.  Ugyanis ha a kormánypárt szavazóbázisát jelentő vidéki településeken fennmaradnak, és láthatóvá válnak a visszaélések, akkor az a kormánypárt végzetes gyengülését okozhatja. Jelen pillanatban a Fidesz szavazatszükséglete és a vidék érdeke ugyanabba az irányba mutat. Ha azonban kiderül, hogy a pénz füstté válik, a NER lovagok vágják zsebre, akkor a kisfalvakban is zuhanni kezd a kormánypárt támogatottsága. A választási győzelmet a Fidesz számára csak a programok sikere eredményezheti, a kockázat tehát óriási.

fejlesztéspolitikapályázatokVálasztásvidékpolitika