A Hód-Mezőgazda Zrt. székházában, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokhoz kapcsolódóan adták át az Állattenyésztésért-, és Növénytermesztésért Termékdíj Pályázatának díjait. Az esemény egyben beharangozója is volt a 28. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napoknak. Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója elmondta, kevesebb pályázat érkezett be az állattenyésztéssel kapcsolatban. Ráadásul egyre kevesebben űzik a szakma ezen részét. Az ágazat egyre kevésbé rentábilis és ezen sürgősen változtatni kell. Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint a változó világ a mezőgazdaságban is változó megoldásokat igényel, a mezőgazdaság szereplőinek koncentrációja pedig jelenleg szükséges.
A covid ellenére közel annyian nyújtottak be pályázatokat, mint legutóbb, 2019-ben, sőt, ahogy azt a postai csomagok átvétele után az egyik bíráló bizottsági elnök írta, a sok pályázat arra utal, hogy az ágazat beszállítói hisznek az ágazat jövőjében, tájékoztatta szerkesztőségünket a Hód-Mezőgazda Zrt. az Állattenyésztésért-, és Növénytermesztésért Termékdíj pályázatok kapcsán.
Átadták a termékdíjakat
Az eseményen átadták a Növénytermesztésért Termékdíj 2021, valamint az Állattenyésztésért Termékdíj 2021 elismeréseket. Az állattenyésztésen belül két kategóriára lehetett jelentkezni, amelyekre összesen 20 pályázat érkezett. A beküldött anyagok számával és színvonalával a szervező és a zsűri is összességében elégedett. Volt már kevesebb és volt ennél is több indulót felsorakoztató év.
A sorrend kialakításában a pályázatok formai és tartalmi vizsgálatán túl olyan szempontokat vettek figyelembe mint az újdonság, az innováció, a hazai eredet, a referenciák, a tudományos vizsgálatok és a marketing. Ezen kívül értékeltük azt is, hogy a termék mennyire segíti a gazdák munkáját, mennyire lehet számukra hasznos.
Idén az Állattenyésztési Termékdíj Nagydíját az AGROFEED Kft. Szemcsékbe zárt titok címet viselő innovációja kapta.
Ahogy a zsűri megjegyezte, a legigényesebben, legjobban összerakott és a leginkább innovatív pályázat az Agrofeed anyaga volt. A pályázatra benyújtott termék egy innovatív, immunierősítő, a bélegészséget támogató malactakarmány, amely jól emészthető, gyógyszer-, és antibiotikum mentes. A terméket 11 és 30 kiló közötti malacoknak javasolják starter takarmánynak. Ebben a kategóriában a termék hazánkban egyedülálló.
A további díjazottak:
Takarmányozás, állategészségügy kategória
I. DÍJ: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Kockázatelemzésen alapuló ZnO-mentes malactakarmányozási technológia
II. DÍJ: Argos Feed Group Zrt.
MAXAMMON a kimagasló hozam és vitalitás biztosítéka
II. DÍJ: Alpha-Vet Kft.
Doki for Farm
III. DÍJ: PRO – FEED Kft.
Ad-libitum borjúitatás a genetikai tejtermelési potenciál kiteljesítéséért
III. DÍJ: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
Amino brojlertakarmányok
III. DÍJ: Ceva-Phylaxia Zrt.
Hazai innováció egy jelentős zoonózis, a Q-láz elleni küzdelemben – Coxevac®
Agrár-informatika, tartástechnológia és élelmiszeripar
I. díj Gallicoop Pulykafeldolgozó ZRt. – Gallio termékcsalád
II. díj ONGO Vettech Kft. – Hordozható spermavizsgáló a szaporítóanyag minőség ellenőrzésére
III. díj Alternconsult Kft. – Sertéstartó telepek korszerűsítése PigLED fényrendszerrel
A Növénytermesztési Termékdíj kategóriákban is kiosztották az elismeréseket. A növénytermesztésen belül két kategóriára lehetett jelentkezni, amelyekre összesen 8 pályázat érkezett. A beküldött anyagok színvonala a korábbi éveknek megfelelően kimagasló volt, amely mutatja a magyar agráriumban rejlő innovációs potenciált.
A Nagydíjat ebben az évben az Agrova Kft. Phylazonit Organic TK – a helyesen kezelt trágyában lévő tápanyagtartalom tökéletes kihasználása technológiája nyerte. A hazai növénytermesztés egyik legnagyobb kihívása, hogyan tudjuk természetes anyagokkal pótolni a talaj tápanyagtartalmát a termőföld fizikai, kémiai, biológiai állapotának egyidejű megőrzése és javítása mellett. Az elegendő szervestrágyát nélkülöző magyar agrárium számára hatékony megoldást nyújt a Phylazonit jövőbemutató innovációja.
A növénytermesztés input anyagok kategóriában az I. díjat a LC Packaging Kft. Innovatív vetőmag-csomagolási eljárás FIBC szövetkonténerben technológiája nyerte, amely a méltán világhírű magyar vetőmagelőállítást segítő innovatív megoldás.
II. díjat nyert az Alpha –Vet Kft. HUMINFORCE Dudarit környezetbarát talajkondícionáló készítménye, amely a talaj fizikai és biológiai állapotát javító technológia gazdálkodást segítő készítménye.
A technika-technológia kategóriában a zsűri I. díjat adott az Axiál Kft. FendtOne a jövő precíziós (adatok elemzésére épülő) mezőgazdasága és generációi számára készült kezelőrendszerének kidolgozásáért.
Változtatni kell, egyre kevésbé rentábilis az állattenyésztés
Idén több növénytermesztéssel, mint állattenyésztéssel foglalkozó pályázati munka érkezett. Az esemény egyik házigazdája, Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban azon aggodalmának adott hangot, hogy manapság egyre kevesebben éreznek arra erőt és kedvet, hogy felkeljenek korán reggel, megetessék az állatokat, foglalkozzanak velük. Az ágazat egyre kevésbé rentábilis, elég csak a tej felvásárlási árának aggasztóan alacsony szintjére gondolni. Amennyiben ebben nem lesz sürgősen változás, akkor hamarosan nem lesz Magyarországon komolyan vehető állattenyésztés. Nem elég csak kívánni az önfenntartást, a magyar feldolgozóipart, azért tenni is kell, első lépésként azzal, hogy az állattenyésztésből meg lehessen élni. Jelenleg ha egy agrárvállalkozás, ha foglalkozik növénytermesztéssel és állattenyésztéssel is, az előbbiből realizált nyereségét gyakorlatilag az utóbbi miatt „elégeti”, mondta a Vásárhelyi TV-nek Antal Gábor.
A rektor szerint az oktatás koncentrációjáé a jövő
Dr. Gyuricza Csaba, a Lázár János és Nagy István agrárminiszter, mint kuratóriumi tagok illetve Csányi Sándor kuratóriumi elnök nevével is fémjelzett, alapítványi formában fenntartott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora is megjelent az eseményen. Elmondta, Magyarország innovációban, növények nemesítésében például az elmúlt 30 évben is élen járt, ám ez sokszor például a termésátlagokban nem tükröződik, ezek ugyanis nagyon ingadozóak. A technológia fejlődik, de amiben Magyarországnak mindenképpen fejlődnie kell, az a technológiai fegyelem, a változáshoz való alkalmazkodás készsége. Példaként említette, hogy rengeteg lehetőséget nem használunk ki a tápanyag-visszapótlás területén, a talajgondozásban.
Elmondta, van jó földünk, a fejlesztésekre lesz annyi pénz, hogy csak győzzük elkölteni, ám ehhez megfelelő tudás is szükséges. Szerinte az előző időszakokban műhelyek, oktató intézetek szétaprózódása azt eredményezte, hogy a korábbi támogatásokat nem tudták hatékonyan felhasználni. Éppen ezért kellett elmondása szerint néhány éve döntöttek úgy, hogy nem halogathatnak néhány döntést, és ennek eredménye, hogy Gödöllőn létrejött egy olyan erőcentrum, egy agrártudományi egyetem, egy európai léptékben is sajátos magyar kísérlet, ahol az agrár felsőoktatás színe-javát hozták egy rendszerbe, és alakítják át az agráriumot a megváltozott feltételrendszerhez, viszonyokhoz. Nincs a világon olyan ország, mondta, amely úgy tudott volna agrárfejlődést elérni, hogy az oktatást ne igazította volna hozzá.