Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa megvizsgálta az új iskolaérettségi szabályokat, és több visszásságot is feltárt.
Közel negyven szülői panaszbeadvány érkezett az alapvető jogok biztosához a tankötelezettség megkezdésének elhalasztására vonatkozó szabályok módosítása miatt. Az alapvető jogok biztosa rámutatott arra, hogy a 2020. január 1-jei hatálybalépéshez képest csak 2019 novemberében, illetve 2019 decemberében hirdették ki a szabályozás részleteit, azt viszont nem mérték fel, hogy a szabályok alkalmazásához érintettnél rendelkezésre állnak-e a feltételek – írta a hvg.hu.
A Szülői Hang Közösség azt kéri: vonják vissza az ombudsman által is több ponton jogszerűtlennek minősített törvényt. Javaslatuk szerint a problémák csak szakmai egyeztetésekre alapuló új jogszabályok kidolgozásával orvosolhatóak. A civil szervezet szerint az új törvény hatására sok ezer gyermeket éretlenül kezdi meg az iskolát; ezt az ombudsmani vizsgálat is alátámasztotta: „nagy számban lehettek azok a kisebb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szülők, akik eleve nem éltek vagy nem tudtak élni – adott esetben az iskolába lépéshez szükséges szintet el nem érő gyermekük érdekében – felmentési kérelemmel, miközben az indokolt lehetett volna.”
A Magyar Narancs arról ír, hogy a vizsgálat alábbi megállapításai a Szülői Hang Közösség számára aggasztóak:
- A kizárólag elektronikus űrlap kitöltésével benyújtható kérelmezés esélyegyenlőtlenséghez vezet.
- Az eleve is túlterhelt szakszolgálatoknál a nagyszámú iskolaérettségi vizsgálat miatt a szakszolgálatok egyéb feladataikat háttérbe kell, hogy szorítsák vagy át kell, hogy ütemezzék, ami az érintett gyermekek számára jogsértést eredményez.
- A január 15.-i határidő után is történhet a gyermekek életében olyan változás, ami a tankötelezettség halasztását teheti szükségessé, de erre a törvény nem ad módot, és ez sérti a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét és ezzel összefüggésben alapjogi visszásságot okoz.