– A hódmezővásárhelyi zsidóság fel van háborodva, megdöbbenve értesültünk arról, hogy a városban Tormay Cécile-ről elnevezett polgári kör alakult – ezt mondta Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség ügyvezető elnöke ma délután az Auschwitz felszabadításának 75. évfordulóján megrendezett könyvbemutatón elmondott megemlékező beszéde végén. (Az esemény részleteivel hamarosan jelentkezünk.)
Szerinte a névadó írónő
„nem az irodalmi munkásságával, hanem azzal tűnt ki, hogy előkészítette műveivel az auschwitz-i gázkamrákat”.
A felekezeti vezető szerint Tormay könyveinek visszatérő motívuma és szellemisége az antiszemitizmus, az intolerancia és a rasszizmus. Felolvasott közleményükben az áll, a hitközség megdöbbenve és felháborodva értesült, hogy az újonnan alakult hódmezővásárhelyi egyesület milyen nevet választott, szerintük ugyanis a névadó nyíltan antiszemita volt és „előbb vallotta magát fasisztának, mint Mussolini„.
Mint mondta, feltételezése szerint a tíz alapító kormánypárti, és szerinte ezzel a saját kormányuk politikáját is sárba tiporják, amely az antiszemitizmussal szemben zéró toleranciát hirdetett meg.
A szervezet tíz alapítóját arra kérik, változtassák meg nevüket. Erdélyi úgy fogalmazott, virágozzék száz virág, de csak amelyik a virágoskertbe való.
Éppen az ő műveit ismernék meg
A szervezet alapításakor a sajtóban megjelentek alapján nem lesz ezt a kérést egyszerű teljesíteni, a kör ugyanis kifejezetten az ellentmondásos megítélésű írónő köré szerveződött.
„Tormay Cécile Polgári Kör célja a névadó írónő irodalmi és közéleti munkásságának megismerése, a magyar kulturális, ezen belül a vásárhelyi értékek mentése és ápolása, illetve a Trianon emlékév kapcsán a történelmi emlékezet ébrentartása.”
– írja a kormányközeli Promenád a szervezet megalakulásáról.
A szervezetet tíz nő hozta létre, ebben szeretnének hasonlóvá lenni a Tormay vezetésével 1918-ban alapított Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéhez (MANSz), amelyhez elmondásuk szerint a vásárhelyi asszonyok az elsők közt csatlakoztak. Szervezetük egyfelől Tormay és még más „elfeledett, méltatlanul elhallgatott” magyar író és írónő munkásságával akar megismerkedni, mint Gulácsy Irén, Szentmihályiné Szabó Mária, Nyirő József, Wass Albert, vagy Reményik Sándor. Emellett a trianoni békediktátumra fognak emlékezni, és olyan kevéssé konkrét értékek mellett állnak ki, mint a „családunk jövőjének biztosítása, a hazánk és a szülőhelyünk, a városunk szeretete”.
Első nyilvános programjuk csütörtökön Grezsa István, a Fidesz idén az őszi önkormányzati választáson induló hódmezővásárhelyi polgármester-jelöltjének, egyébként meg Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos előadása Száz év, öt ország. Kárpátalja címmel.
Teret az MTA nem nevezne el róla
A polgári körök elnevezésénél a közterületek névadására szigorúbb szabályok vonatkoznak, ezért amikor 2013-ban Budapesten fölmerült, hogy Tormay nevét közterület viselje, az ellenzék kritikái után a Fővárosi Közgyűlés a Magyar Tudományos Akadémiától kért állásfoglalást. Törvény tiltja ugyanis, hogy önkényuralmi rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vevők nevét utcák, terek, sugárutak, stb. viseljék. Tormay a Tanácsköztársaságot ellenezte, a nyilas uralom előtt meghalt, így szorosan nem, de közvetetten az MTA akkor állásfoglalása szerint érvényes rá a passzus.
„Büszkén vallotta magát antiszemitának és fasisztának, e nézeteit sohasem vonta vissza. Az általa alapított és vezetett nőszervezet (MANSZ) támogatta a numerus clausus bevezetését. Mindezek alapján nem vitatható, hogy ideológusként és propagátorként szerepet játszott a későbbi önkényuralmi rendszer szellemi hátterének és társadalmi beágyazottságának kiépítésében.”
– írták akkor a Mandineren nyilvánosságra hozott állásfoglalásukban. Szerintük tehát, ahogy más, önkényuralmi rendszerek hívéül szegődött jelentős művészeket is szabadon lehet kutatni, értelmezni, művészeti alkotásaikat tisztelik, de tereket azért nem neveznek el róluk.