Folytatjuk a 2018 előtti korszak visszásságait felelevenítő sorozatunkat, amelynek mostani részében a korábbi városvezetés beszerzései közül emelünk ki egy újabb „gyöngyszemet”, az elhíresült hulladék-bizniszt. Egy biztos: elődeink nem fukarkodtak a közpénz elköltésével, ha magukról vagy a haverokról volt szó.
Az önkormányzat beszerzéseiről már 2018 előtt is keringtek mendemondák, de a részletekről szinte senki nem tudott. Miután 2018-ban Márki-Zay Pétert választották Hódmezővásárhely élére, a korrupció üldözését nyíltan a zászlajára tűző polgármester megkérte Horváth Andrást, a volt NAV-os alkalmazottat, aki áfa-csalások leleplezésével és zöld mappájával vált híressé, hogy segítsen neki átvilágítani az önkormányzat korábbi beszerzéseit. Az már a nyilvános adatokból előzőleg is látszott, hogy Vásárhelyen csak néhány cég rúghatott labdába, azonban a hivatalban fellelhető papírokból az ex-navos még sokkal döbbenetesebb tényeket is feltárt.
Például azt, hogy az Elios ügyeihez hasonló elemek is megfigyelhetők a hódmezővásárhelyi közbeszerzéseknél:
az ajánlatokat egyeztethették, a megbízásokat egymás között eloszthatták, sőt egy alkalommal egy közbeszerzésen az egyik ajánlatot a tulajdonos egyik cége, a másikat pedig a másik cége adta – ez pedig azért is baj, mert soha nem tudjuk meg, hogy esetleg olcsóbban is meg lehetett volna úszni a beruházást, hiszen az egymás közötti egyezkedésekkel a verseny lehetőségét is kizárták.
Nulla tapasztalattal…
„1 milliárd forint értékű kukásautó-tendert nyer el egy olyan picike vállalkozás, amely soha nem működött az adott területen, azonban a társaság vezetője jó kapcsolatokat ápol a városi elöljárókkal, lévén, hogy másik cége szinte egyeduralkodó a város magasépítési tenderein” – írta Horváth András 2018. májusában.
2015-ben Hódmezővásárhely önkormányzata két közbeszerzéssel kukásautókat és sok ezernyi kukát szerzett be a Kupola 2000 Kft.-től 1,2 milliárd forint értékben. A Kupola 2000 Kft. (az azóta elhunyt) Paragi Istváné volt, aki az Építészmester Zrt. nevű cégével a számos építőipari közbeszerzést nyert már korábban is a városban. A minimális forgalmat lebonyolító Kupola 2000 Bt. is családi cég volt eredetileg, ez alakult 2014. áprilisában kft-vé – abban az évben mindössze 7 milliós forgalommal.
Az első körös közbeszerzést egyébként érvénytelenítették – erre még hárman nyújtottak be ajánlatot, de a megismételt kiírásra már csak ez a Kft. jelentkezett.
A másik két pályázó drágább ajánlata értékelhetetlen volt: nem neveztek meg alvállalkozót, nem igazolták korábbi árbevételeiket, nem csatolták az áruk műszaki leírását, nem csatoltak tanúsítványokat, és nem volt referenciájuk sem. De az önkormányzat hiánypótlási felszólítására sem reagáltak, így mindkét pályázatot érvénytelenítették. Alapos a gyanú, hogy a két cég nem valós ajánlattal vett részt a tenderen, céljuk kizárólag az volt, hogy a részvétellel megteremtsék a versenyhelyzet látszatát.
Az első pályázati kiírást végül érvénytelenítették, a 2015 második felében megtartott második pályázaton pedig már nem volt fontos a verseny látszata.
A megrendelés összértéke nettó 984 millió forint volt, ennek 95 százalékát EU-s pénzből állták, a maradék 5 százalékot az állam pótolta. Mivel a Kupola 2000-nek nem volt meg a szükséges háttere az elnyert megbízás teljesítésére, mással végeztették a munkát, ők gyakorlatilag csak közvetítőként vettek részt az egészben.
Horváth András megállapításai szerint, ha a város a közbeszerzési törvény szerint járt volna el, akkor
A Kupola 2000 Kft. a közbeszerzés alkalmassági feltételeit csak úgy tudta teljesíteni, hogy
másik öt, különböző területen működő céget vont be a közbeszerzésbe. Az irányítottnak tűnő közbeszerzési eljárásban 300 millió forint körüli plusz költség keletkezhetett a Kupola 2000 Kft. közbeiktatása miatt – vagyis ennyit kaszálhatott a cég -, amiből 230 millió az unió és az állam, 70 pedig az önkormányzat kára lehetett.
Az új városvezetés az ügyben panasszal élt, mivel álláspontjuk szerint a közbeszerzési eljárás során a KUPOLA 2000 KFT. gazdaságilag indokolatlan közvetítő szerep révén jogosulatlan haszonra tett szert, amely különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint az Európai Unió költségvetését, illetve pénzalapját érintő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját vetette fel.
A panaszt a Polt Péter vezette Legfőbb Ügyészség elutasította, szerintük „nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.”
Végül is „csak” 300 millió Ft-tal több adófizetői pénzt költöttek el – és juttattak a nulla tapasztalattal bíró baráti cégnek -, mint amennyi józan ésszel nézve szükséges lett volna. Ekkora összegből bizony elég sok vásárhelyi út felújítása kijött volna – különösen a 2015-ös árakkal számolva...