Szombatra országszerte jelentős, helyenként már viharos zivatarokat jósoltak. A késő délutáni órákban a megyénkben is másodfokú riasztást adtak ki esetleges villámlások, jégesők veszélye miatt. Vásárhelyre végül 20 óra után szűk fél órával érkezett meg az egyébként tizenvalahány fokos lehülést ígérő viharfelhő-komplexum, amely szinte kimért udvariassággal várta meg a Hősök terére szervezett Kultúr-Tér első műsorszámának végét, így nem zavarta meg az est második részét, csak átrakta pár héttel későbbre.
A június 22-i Kultúr-Teret a Hősök terének nyílt füves parkrészéhez szervezték. A Kőfal és az önkormányzat mögötti nagylépcső tövéhez felállított kisszínpad eredetileg egy háromfős Abba Show-nak és egy Tom Gojdar által összerakott playlist prezentálásának adott volna felületet, végül azonban csak az előbbi tudott békében lemenni.
A takaros zöld mezőt foltokban terítette be a tömény kánikula és az ígért vihar ellenére is nagyjából ötven fősre dúzzadt közönség, de többek a Kőfalról, mások pedig a tramtrain-megállóhoz tartozó padokról követték az eseményeket.
19 óra után bő negyed órával kezdett rá a Xantus Barbara, Jónás Andrea és Fehér Adrienn alkotta trió az első Abba-szerzeményekre, amelyek közül egyébként a legismertebbeket szedték elő az est folyamán. A nagy hőség ellenére a közönségből többeket is sikeresen bevontak az énekesnők a retró produkcióba; az egyik első számnál például felhívtak a színpadhoz két kislányt és megpróbálták megtanítani nekik a Mamma Mia című szám refrénjét és koreográfiáját a borult vásárhelyi égbolt alatt.
A Money, money, money, a Gimme! gimme! gimme! és a Dancing Queen című zenék alatt páran elkezdtek lájtosan táncolni, néhány alkalommal pedig az egyes dalok refrénjébe is sikerült az előadóknak bevonni a közönséget. Az énekesnők többször is kísérletet tettek a hallgatók aktivizálására, egyszer két szám közötti átvezetőben rövid léggitár-leckéket is adtak a közönségnek, hogy az elkövetkező pörgősebb számot közösen nyomják végig.
Nyolc órához közeledve egyre sűrűbben szaladt keresztül a kellemes szellő érzete az embereken, de a folyamatosan közeledő szürke felhőtömeg láttán már a színpadról is érzékelték, hogy lassan véget ér az este. A tramtrain nyolc órai befutását – kilépve a produkció Abba-tematikájából – a Neoton Família 220 felett című dalával köszöntötték az előadók. Zárásképpen a Santa Maria és a Máté Péter-féle Zene nélkül mit érek én című szerzeményekkel búcsúztak Xantus Barbaráék. A záróslágerekre a színpad előtt több kisgyerek, hátrébb pedig – kilépve a bódé mögül – a büfés is táncba fogott. Az utolsó zene alatt már többször is mennydörgés és villámlás zavarta meg a hangulatot, így a trió leköszönése után elkezdett kiürülni a tér. Hivatalosan is eldőlt, hogy mára vége.
Ahogy azt a szervezőktől megtudtuk, a műsorterv második felét adó Tom Gojdar fellépése valamikor július elején kerül pótlásra.
