Még július elején írtuk meg, hogy az állami földárverések keretében eladásra hirdették a 24 hektáros földterületet is a szabadkígyósi Wenckheim-kastély mellett. A jelenleg a Nemzeti Örökségvédelem (NÖF) kezelésében lévő kastély megtartásáért a falu egyébként évek óta küzd és eddig meg is tudták akadályozni, hogy Lázár János a Nemzeti Ménesbirtok számára „örökbe fogadja” az uniós milliárdokból felújított épületegyüttest. A kastély sorsa akár már nyáron megpecsételődhet, a mellette lévő birtokot pedig már el is bukták a szabadkígyósiak.
A július első felére eső földárveréseken összesen húszezer hektár állami földet írtak ki árverésre. Az Agrárminisztérium szerint a mostani földárveréssel a kis- és közepes gazdálkodók, valamint a helyi termelők földhöz jutását kívánták támogatni, de a meghirdetett területekre bárki tehetett ajánlatot.
Az árverések eredményeit a Nemzeti Földügyi Központ (NFK) július végén tette nyilvánossá oldalán – ebből kiderül, hogy a – valószínűsíthetően – költségvetési lyukak betömését szolgáló akció nem volt túl eredményes, a legtöbb megyében a földek fele sem kelt el.
Nem úgy a Körös-Maros Nemzeti Park területén fekvő szabadkígyósi Wenckheim-kastély melletti földterület, amely most új gazdára talált. Mint korábban megírtuk, a 24 hektáros területet eddig az önkormányzat használta, közmunkaprogram keretében zöldséget termeltek rajta. Szívesen meg is vették volna a területet, azonban a vásárlás meghaladta a település anyagi lehetőségeit. Az önkormányzatuk bérleti szerződése a földterületre október közepéig tart, tehát az idei termést még éppen betakaríthatják.
A vevő, a helyi illetőségű Lehoczki Mátyás, kikiáltási áron, azaz 89 millió 950 ezer forintért – amely Csongrád-Csanád vármegyében elkelt területekkel összehasonlítva nem alacsony ár – vásárolta meg és lett a birtok új tulajdonosa. Mivel a licitet az árverési hirdetmény szerint a kikiáltási áron kezdik, valószínűsíthető, hogy a földterületre Lehoczkin kívül nem volt más ajánlattevő.
Internetes kutatással róla egyébként azt tudtuk meg, hogy a hungarikumnak számító magyar szürkemarha tenyésztésével foglalkozik, elnökségi tagként vesz részt a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének munkájában. Ugyanott, ahol egyébként Lázár János az egyesület egyik alelnöke. (Hogy Lázár János miniszternek is van affinitása a szürke szarvasmarhához, arról egy 2018-as, közösségi oldalán megjelent videója tanúskodik: ebben arról az örömteli eseményről számolt be, hogy a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának meghívására a Csanádi – pusztán járt, ahol 600 millió forintból új szürkemarha-törzstenyészetet valósítottak meg.)
Nemcsak a föld, de maga a szabadkígyósi Wenckheim-kastély is hamarosan gazdára találhat a sokat vitatott, Lázár János nevével fémjelzett „kastélytörvény” alapján. A június közepén elfogadott új jogszabály keltette vihar még mindig nem ült el – például az LMP-s Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő július közepén jelentette be facebook-oldalán, hogy pártja utólagos normakontrollért az Alkotmánybírósághoz fordul, mivel szerintük a kastélytörvény sérti a gránitszilárdságú alaptörvényt. A képviselő akkor arról is beszélt, hogy a kormány augusztustól már el is indíthatja a privatizációs folyamatot.
Helyesbítés
Cikkünk megjelenése után telefonon keresett meg minket Lehoczki Mátyás. Elmondta, hogy az egyesületük alelnöke csupán névrokona a miniszter Lázár Jánosnak, egyébként pedig a somogyi régióból származó, szürke szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozó gazdáról van szó. Az azonos nevű miniszternek semmi köze nincsen az egyesülethez. Lehoczki azt is hangsúlyozta hírportálunknak, hogy a területet bár valóban a szabadkígyósi önkormányzat művelte eddig, de szántóföldként, állítása szerint közmunkaprogram ezen a földön évek óta nem folyt már. A szürke szarvasmarhatenyésztő azt is megosztotta velünk, hogy eddig nem volt szántója, most ezt a területet tervezi lucernával bevetni, hogy téli takarmányt biztosítson állatai számára.