A csütörtök délutáni városi megemlékezésen az első és második világháború áldozatai mellett minden elhunyt vásárhelyire is emlékeztek.
– Különös tragédia, ha valakit nem élete végén, hanem fiatalon éri a halál, akár betegségben, akár háborúban. A háború ellen nem tehetünk, de mindig tiltakozunk, ha fiainkat viszik el oda – mondta emlékező beszédében ma délután a Kossuth téri I. világháborús emlékműnél Márki-Zay Péter. A polgármester név szerint is megemlékezett az idén elhunyt Erdős Péter festő- és szobrászművészről, Dani Imre költőről, Kenéz Heka Etelkáról, B. Szűcsné Sárikáról, Gombos Antalról. – Rójuk le emlékünket minden elhunyt vásárhelyi előtt, akik addig élnek, míg emlékezünk rájuk – mondta.
Mándi Kitti református lelkész mondott imát az elhunytakért. – Első vásárhelyi emlékeim között szerepel a Kincses temető gesztenyesora, és a béke érzése. De sokáig mégis a sírás fogott el már a temető kapu láttán. Pál apostol arra hívja fel a figyelmet, hogy életünkben és halálunkban is Jézus Krisztusra kell figyelnünk. Rátekintve a jövőt látjuk: a halálban az ember Isten egyik tenyeréből átkerül a másikba – hangsúlyozta.
Szabó Csengele unitárius lelkész azt mondta: temetőink tele vannak hatalmat akaró, nagyravágyó emberekkel, és azokkal, akire ennek az ellenkezője érvényes, azaz a jóval és a rosszal. Kérte, hogy folytassuk elődeink munkáját, ne rombolunk, de építsünk.
Az I. világháborús emlékműnél Ditrói Zoltán mondott verset.
– Nem feledjük hőseinket, de azokat a hétköznapi hősöket sem, akik hozzánk tartoznak. A város nagyjait és kicsinyeit, mindazokat, akik ennek a közösségnek a javát szolgálták és mindazt, amit értünk tettek – hangsúlyozta a Hősök terén, a II. világháborús emlékműnél Antal Imre plébános. – Hit nélkül a halál megsemmisülés, zsákutca, de a hit által örökké élünk. A halállal újjászületünk az örök életre. Amikor elhunytjainkra emlékezünk, tudjuk, nem megsemmisültek, de új életet kezdtek. Milyen jó belegondolni, hogy egykor majd újra együtt leszünk azokkal, akik már eltávoztak közülünk – avatta be a résztvevőket a hit erejébe.
A város önkormányzata, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák vásárhelyi egyesülete, a Csúcsi Református Egyházközség és a Kaly Jag képviselői helyeztek el koszorút az első és a második világháborús emlékműveknél (az utóbbinál nemzetiszín gyertyákat is), majd a Kincses temetőben a Hősök sírjánál, illetve a Szent István templom falán lévő Levente emléktáblánál róttál le kegyeletüket.
