Életének 74. évében elhunyt Dani Imre vásárhelyi költő, író, társadalomkritikus, dalszerző.
Dani Imre 1950. szeptember 6-án Hódmezővásárhelyen született. A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem-orosz szakos tanárként végzett. Angol nyelvből a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán kapta meg diplomáját.
Mártélyon, az általános iskolában, majd 1987-től nyugdíjba vonulásáig a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanított. Itt újdonságnak hatott, hogy gitárját bevitte az angol órákra és a diákok dalokon keresztül tanulták a nyelvet. Dalszövegírásba is belekezdett, majd jött és végleg maradt a versírás.
Még aktív tanárként kapta meg a város „Közművelődésért” kitüntetését is. Művei az Alterra Kiadó antológiájában, a Csongrádi Irodalmi Műhely, majd a Föveny c. irodalmi folyóiratban, a „Versek a Tiszáról” antológiában (2002. Raszter Könyvkiadó), a „Szárnyak és Hullámok” c. antológiában (Szeged, Bába Kiadó) jelentek ill. jelennek meg.
Töprengésben fogant, elmélyült versek, és derűs hangulatú, könnyed munkák is kikerültek a tolla alól. A maga által zenésített versei „Vágom az ágat” címmel magnókazettáról is hallható.
Az „Irodalmi Műhely Csongrád” 2001-ben kiírt Tisza-pályázatán arany oklevéllel tüntették ki.
2005-ben megnyerte a nemzetközi gyermekvers pályázatot, „Árnyékfogó” című versével, mely névadója lett egy gyűjteményes kötetnek is. 2006-ban Föveny költői Nívódíjat kapott.
A Béküljetek meg című könyvbemutatóján fogalmazta meg ars poetikáját: „Az életünk is olyan amilyen, inkább bonyolódik, mintsem egyszerűvé válik. Ezért az az életvitel, ami jelenleg sajátunk, nem biztos, hogy folytatható, illetve csak bizonyos feltételek között.”
Kötetei:
- Ti vagytok többen. Versek. 2003.
- Csillagot hordok
- Béküljetek meg
- Vágom az ágat. Megzenésített versek. Hangkazetta.
- Green Grass Grew: angol-amerikai népdalok (Artus duó)
- Amit innen látok. Versek, szatírák, 2014
- 2024-ben megjelent Társadalomkritikai írások című kötete
Rendszeresen közölték műveit antológiákban, folyóiratokban.
Utolsó, alább olvasható, versét március 1-jén Facebook oldalán publikálta:
25
Csak adjatok engem,
egyszer a szélnek,
nem is tudjátok,
Együtt fütyörésznénk,
azt, ami hamis,
de meghallanánk
az igazat is…
Csak hagynátok egyszer
felnőni engem,
nyitott szemekkel
felfegyverkeznem,
megláthatnám,hogy
hol ered a hamis,
ám vele együtt
az igazat is.
Csak hagytatok volna
tűrni, kivárni,
bezárt ököllel
paplan – rongyon hálni,
akkor tán tudnám,
mi az, hogy hamis,
és vele együtt
az igazat is.
Csak hagytátok volna,
hogy gyógyírt keressek,
mindenkit kedvemre
öleljek, szeressek,
virágot ültessek,
tudván. hogy hamis,
ám vele együtt
az igazit is!
Csak hagytatok volna
békében éheznem,
vártam volna veszteg,
míg kitelik vesztem,
végére járhatnék:
Mi az, mi Hamis?
De előbb, még előbb,
az Igaznak is !
Hagytátok megélnem:
a napok elteltek,
van, akit elnyomtak,
van, akit lenyeltek.
De ha megtudjátok,
milyen a hamis,
mondjátok mindnyájan
az igazat is !
Most, hogy fölismertem –
nem vagyok robot,
kaphatok érte, vagy
huszonöt botot…
Jajgat, és nyüszít,
ott belül a hamis,
tudja, már tudom
az igazat is.