A volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság volt elnöke 81 éves volt. Az alkotmány őrének is nevezték őt tisztelői, aki az 1989-es alkotmányt nem tartotta tökéletesnek, a jelenlegi Alaptörvényről viszont azt mondta, nem fejez ki közakaratot.
Sólyom László jogász, jogtudós, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja, 1990 és 1998 között a testület első elnöke volt. Fontos szerepe volt a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, az ezen tárgyalások során létrehozott Alkotmánybíróság (AB) első öt tagja közé választották 1989-ben. Ekkor minden politikai és társadalmi tisztségéről lemondott és a Magyar Demokrata Fórumból is kilépett.
Sólyom Lászlót a Védegylet által jelölték köztársasági elnöknek 2005-ben, miután Mádl Ferenc jelezte, nem vállalja a méltóságot még egy ciklus erejéig. Ezután különböző világnézetű értelmiségiek álltak ki Sólyom mellett, akinek ellenfele Szili Katalin volt az elnökválasztáson. Mivel a kormánypártok körében nem volt konszenzus Szili személyét illetően, aki akkor az országgyűlés elnöke volt, a második fordulóban, ahol elegendő volt az egyszerű többség, Sólyom László 185:182 arányban nyert. Sólyom 2010 augusztusáig maradt hivatalában
Emlékezetes volt, amikor köztársasági elnökként 2009. augusztus 21-én a szlovák hatóságok biztonsági kockázatokra hivatkozva megtagadták, hogy egy közadakozásból létrehozott és felállított új, Szent István-szobor avatására Révkomáromba érkezzen a köztársasági elnök és ezért belépjen Szlovákia területére.
Sólyom Lászlót szokás az ,,alkotmány őrének” is nevezni. Személye és az általa vezetett testület is folyamatosan pontosította, magyarázta az 1949-es, de 1989-ben jelentős változásokon átesett legfőbb jogszabályt, és közvetve vezette át ezzel az országot a szocializmusból a demokráciába.
Sólyom sokszor hangsúlyozta, hogy az 1989-es alkotmány nem hibátlan, és bár az új alaptörvényt érvényesnek nevezte, azt is mondta, hogy az egypárti törvény nem fejezi ki a közakaratot.