Hogy juthatott egy köztisztviselő közeli hozzátartozója kedvező bérleti díj fejében aztán trafikként működtetett üzlethelyiséghez? Ez a kérdés abban a perben, amit most nyert meg jogerősen a vásárhelyi önkormányzat, nem is volt érdekes. Az azonban, hogy újjíttathatta fel azt a város pénzén, annál inkább.
A vásárhelyi önkormányzat 2019-ben indított pert C.P. ellen. (megkerülhetetlen, hogy leírjuk, C.P. anyja 2018-ig a városházán dolgozott aljegyzőként) A városi gyorshírszolgálat jogerős bírósági ítéletről beszámoló posztja szerint egy 2013-ban, 25 ezer Ft-ért bérbevett, majd dohánybolttá alakított és jelenleg is trafikként működtetett üzlethelyiség átalakításának teljes költségét, 6.397.432,- Ft-ot az aljegyző fia az önkormányzattal fizettette meg. Részben bérleti díj, helyi iparűzési adó és közterülethasználati díj beszámítása révén, nagyobbrészt (4.490.806,- Ft) azonban egy konkrét, 2017. májusi banki átutalás formájában kapta azt meg a vállalkozó az akkori vásárhelyi önkormányzattól szabálytalanul, mindenféle szerződéses jogalap nélkül. Az üzlethelyiség teljes felújítását (pl. nyílászárók cseréje, fűtés korszerűsítése, klímaberendezés, teljes bútorzat, arculati elemek stb.) tehát Hódmezővásárhely fizette ki, azonban a bérleti díjat nem emelték meg, az maradt havi 25.000,- Ft, holott a frissen felújított és korszerűsített, valamint teljes mértékben berendezett dohánybolt piaci bérleti díja ennek az összegnek a többszöröse lett volna.
Magánhaszon önkormányzati ráfordítással állami tulajdonból
A bérleti díj beszámításáról szóló szerződés felülvizsgálata során, 2019-ben észlelte az önkormányzat, hogy az ingatlan nincs a tulajdonában, tulajdonosa a Magyar Állam. (Az ingatlan bejegyzett kezelője a HVSZ Zrt. volt, ezen kezelői jogot azonban 2022-ben töröltette a Magyar Államot képviselő MNV Zrt. egy jogszabályi rendelkezés alapján.) Erre tekintettel 2019-ben a bérleti szerződést a város felmondta, majd pert indított C. P. ellen a fenti, szabálytalanul kifizetett 6.397.432,- Ft felújítási költség visszafizetése iránt.
Az ügyben csaknem három év után született a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság előtt elsőfokú ítélet 2022. február 25-én. A bíróság megállapította, hogy a bérbeszámítási megállapodás annak valamennyi későbbi módosításával együtt érvénytelen, mivel az a vásárhelyi önkormányzat nem volt az ingatlan tulajdonosa, azt bérbe sem adhatta volna, az érvénytelen (létre sem jött) bérleti szerződés alapján pedig nem volt köteles a felújítási költségek megtérítésére.
Mivel a bérbeszámítási megállapodás semmisségét más okból megállapította, az ítélet a jóerkölcsbe ütközést már nem vizsgálta.
Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezést nyújtott be, azonban ennek során eljárási hibát vétett, ezért a bíróság a fellebbezését visszautasította, így az elsőfokú ítélet 2022. szeptember 29-én jogerőre emelkedett.