Azok, akik a kormánypártra szavaznának, sokkal kevésbé ismerik fel az álhíreket, sokkal inkább bedőlnek nekik. Náluk a digitális írástudás is gyengébb, és az analitikus gondolkodás terén is rosszabbul teljesítenek – fogalmazott Dr. Faragó Laura, az ELTE Pszichológiai Intézetének és Szociálpszichológia Tanszékének oktatója a 24.hu-nak egy általuk készített álhírkutatás kapcsán.
Elmondta, általában kérdőíves kutatás keretében vizsgáljuk a hamis hírek észlelését, megpróbálják modellezni azokat az ingereket, amelyek egyébként érik az embereket. Például egy meglévő álhíroldal alapján mesterségesen létrehoznak hamis híreket, amelyek úgy jelennek meg a felhasználó előtt, mint egy Facebook-poszt. Ha valaki megnyitja ezt a bejegyzést, még nem tudja, hogy igazi vagy hamis hírrel találkozik. Később rákérdeznek a felhasználónál, hogy mennyire tartja hitelesnek az adott hírt, találkozott-e vele korábban, megosztaná-e az ismerősei között. Ezt követően az ál- és igaz hírek hitelességére adott pontszámokból számolnak egy indexet.
Amikor az iskolai végzettséget vizsgálták, arra jutottak, hogy minél magasabb a végzettség, annál inkább ismeri fel valaki az álhíreket. Ez egyébként némileg összefügg az analitikus gondolkodással és a digitális írástudással: aki többet tanult, az jobban teljesített ezeken a területeken is. A pártpreferencia esetében egy rendkívül leegyszerűsített kérdést alkalmaztak: a kormánypártot támogatná vagy az ellenzéket. Azért csak ezt a két pólust kérdezték meg, mert a korábbi kutatások alapján kiderült, hogy Magyarországon ez számít igazán.
– fogalmazott Faragó Laura. Hozzátette, az Egyesült Államokban is bőven találunk példákat, például a 2016-os elnökválasztás kapcsán. Viszont volt egy nagyon jelentős és sokkoló különbség a magyar és az amerikai adatok között: az USA-ban, bár a demokraták ügyesebbek voltak, azonban általánosságban elmondható, hogy minkét párt szavazói általánosságban hitelesebbnek tartották az igazi híreket az álhírekhez képest. Magyarországon azonban a kormánypárti szavazók hitelesebbnek tartották az álhíreket az igazi hírekhez képest.
Ennek oka lehet, hogy az idősebb, vidéki réteg már nem internetezik és csak kormánypárti tévéhez, rádióhoz és újsághoz jut hozzá, nem találkoznak más információkkal. Van egy másik réteg, amelyik megtehetné, hogy jobban utána olvas a dolgoknak, azonban ők a véleménybuborékok miatt nem fogják ezt megtenni.
A kutató beszélt arról is, sok olyan álhíroldal van, ami korábban Covid-szkeptikus vagy koronavírus-tagadó híreket publikált, és mára átállt az orosz propaganda terjesztésére. Azok az álhírfogyasztók, akik tagadták a vírus létezését vagy az oltás hatékonyságát, nagy valószínűséggel szimpatizálnak Oroszországgal az oroszbarát álhírek következményeként – vélekedett.