Országos reprezentatív közvélemény-kutatást végzett a Publicus Intézet a magyar választók és az Európai Unió viszonyával kapcsolatban, a vizsgálatot Ujhelyi István európai parlamenti képviselő rendelte meg és az EP szociáldemokrata frakciója (S&D) finanszírozta.
Az MSZP európai politikusa és Pulai András, a Publicus stratégiai igazgatója közös online sajtótájékoztatón elmondta, a magyar választók elsöprő többsége (86 százalék) szavazna most is igennel hazánk uniós tagságára, az azonban már tanulságos adat, hogy a kormánypárti szavazók közül minden ötödik a kilépésre voksolna, ha erről írnának ki népszavazást. Pulai András szerint nem meglepő a fideszes szavazók ezzel kapcsolatos magatartása, ez a folyamat ugyanis szerinte már legalább három-négy évvel ezelőtt elkezdődött, amikor a kormány „felcsavarta” az EU-ellenes retorikát.
A kutató szerint aggasztó, hogy egyre többen vannak a kormánypártiak táborában, akik ellenzik az uniós tagságot, ugyanakkor – tette hozzá – az mégis jelent valamiféle féket, hogy azok egyelőre még kevesebben vannak, akik a már meglévő EU-tagságunkat mondanák fel, mint azok, akik „csak” a belépésünk ellen voksolnának. Pulai kiemelte, hogy a kormány EU-ellenes retorikájára láthatóan leginkább a Fidesz-bázis erre nyitott része rezonál megfelelően, az ellenzéki oldalon azonban teljesen hatástalan.
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő egyebek mellett azt a kutatási eredményt emelte ki, amely szerint ma már többen gondolják úgy (48 százalék): Orbán Viktor ki akarja vezetni az országot az Unióból, mint akik biztosak benne, hogy nincs ilyen szándéka a jelenlegi kormányfőnek (43 százalék).
A magyarok fontos értéknek tartják a jogállamiságot is, amelyet minden második megkérdezett veszélyben is érez Magyarországon. Az ellenzékiek táborában a jogállamiság fontossága rendre 90 százalék körüli, addig a kormánypárti szavazók körében ez csak 66 százalékot ért el.
Pulai András az adatok értékelése során ugyanakkor arra is rámutatott, hogy amikor a veszélyben lévő európai értékekre kérdeztek rá, akkor a Fidesz szavazóinak 27 százaléka is megjelölte a jogállamiságot, ami azt jelenti: még az állami propaganda ellenére is a kormánypárti tábor negyede ugyancsak érez problémát a magyarországi jogállamiságot illetően.
A kutatás készítői a magyar választóközösség „jó immunrendszerének jelzéseként” értékelték, hogy a megkérdezettek érdemi többsége (62 százalék) hamisnak tartja azt az állítást, miszerint a „nemváltoztató műtéteket propagáló LMBTQ–aktivisták” elleni magyar fellépés miatt tartja vissza Brüsszel az uniós forrásokat.
A magyar válaszadók jelentős többsége több uniós hatáskört adna a korrupció elleni harcban, a jogállamisági kérdésekben, de az egészségügy és oktatás szervezésében is.
Az Európai Egészségügyi Unió több mint kétharmados (73 százalék) támogatottságát a teljes népesség körében, ez Pulai András szerint is nagyon komoly legitimitást biztosít a programnak. Erről még a nemzeti hatáskörök kapcsán érzékeny fideszes szavazók 29 százaléka is pozitívan nyilatkozott.
A felmérés még az orosz-ukrán háború előtt, mintegy kétezer fő megkérdezésével készült.