Meglepő kéréssel fordult hozzánk egy Angliában élő vásárhelyi hölgy, Mónika. Egy örökbefogadott nő az édesapját keresi. A Torontóban született, örökbeadott hölgyet saját édesapja keresése közben ismerte meg. A családtagkeresés Mónika esetében sikeres volt, Judy viszont eddig csak édesanyját találta meg, édesapját még keresi. A nyomozásuk Hódmezővásárhelyre vezette őket.
Judy 1960-ban született skót édesanyától Torontóban. Édesanyja lemondott róla, örökbefogadták és ennek köszönhetően négynapos kora óta boldog családban él. Ennek ellenére nagyon szeretné megismerni a gyökereit. Kutatása során sikerült kiderítenie, hogy édesanyja, Margaret Edinburgh-ból vándorolt ki Kanadába, ahol kalandos életet élt, miközben egy egyetemi könyvtárban dolgozott. Őt sikerült megtalálnia, egyszer beszélni is tudott vele, a nő azonban már meglévő családja előtt titkolni akarta fiatalkori döntését, ezért nem akart kapcsolatot létesíteni egykor örökbeadott lányával. Édesapjáról sem akart információkat adni lányának, Judynak annyit sikerült kiderítenie, hogy egy rövid kapcsolatból született, az édesapa vélhetően nem is tudott a terhességről.
A kanadai nőnek sikerült megtalálni édesanyja egykori lakótársait és barátait, akiktől annyit sikerült megtudnia, hogy édesapja Montreálban vagy Kanadában, esetleg Észak-Amerikában találkozott édesanyjával egy szórakozóhelyen, 1959 végén – 1960 elején valamikor. Édesanyja mindenki előtt titkolta terhességét, Torontóba költözött és ott szülte meg leányát, akiről aztán le is mondott és örökbe is adott.
Magyarországon nem túl elterjedt, de azért egyre többen élnek azon honlapok segítségével, ahol egy DNS-tesztelés nyomán az eredményeiket feltöltők közötti rokoni szálakat összesíti a rendszer. Valójában a kanadai Judy és az Angliában élő Mónika is így találkozott: ötödágú unokatestvérek. A DNS-találatok, a nyilvános adatbázisokban fellelhető születési- és halotti anyakönyvi kivonatok segítségével Judy számos rokonát megtalálta már, többek között két féltestvérét. Édesanyja ágáról egyre teljesebb a családfája.
Judy portálunknak elmondta, hogy miért fontos neki megtalálnia biológiai apját, aki vélhetően nem is tud róla.
– Érdekel, hogy ki volt a biológiai apám, hogy milyen ember volt. Kíváncsi vagyok, hogy mit szeretett, mi érdekelte. Hogy kik volt a nagyszüleim, mi volt a család története, hogy milyenek voltak a mindennapjaik és az ünnepeik. Apám úgy élte le az éltetét, hogy nem tudott rólam. De kíváncsi vagyok, hogy vannak-e féltestvéreim, hogy alapított-e családot. Nem valószínű, hogy még él, a biológiai anyám augusztus végén lenne 100 éves. – mondta Judy. – Hogy miért akarom tudni? Amikor örökbe fogadnak, a biológiai szüleid személye olyan dolog, amin egész életedben gondolkodsz és gyakran elképzeled őket. Van egy teljes életed az örökbefogadó szüleiddel, akik szeretnek, felnevelnek. Van családod, unokatestvéreid, nagynénik, nagybácsik. Teljes minden, de mégis ott a kíváncsiság és az érzés a biológiai szülők felé. – magyarázta Judy.
– A feljegyzésekből megtudtam néhány információt a szülőanyámról, de apámról nem volt semmi az aktákban. Reméltem, hogy a DNS választ ad, de apai ágon nincsenek szoros családi egyezéseim – folytatta a biológiai apját kereső nő.
Anyám családfáját egészen jól sikerült feltérképeznem. Kiderült, hogy a családban számos művész vagy művészetközeli ember volt. Dédapámnak művészeti könyvekkel foglalkozó kiadója volt, az egyik fia fényképész volt és az ő fia is tovább vitte a fotózás művészetét. A biológiai anyám bátyja művész, és művészet-tanár volt Edinburgh-ban. A lánya, az első unokatestvérem, művészettörténetet oktatott Londonban. A másodunokatestvérem prímabalerina és koreográfus volt, a londoni Royal Ballet-ben tanult. Ezeket mind akkor tudtam meg, miután megtaláltam édesanyám családját. Remélem egyszer apai ágon is megismerhetem a családom történetét. – meséli reménykedve Judy.
A feladat nem egyszerű. A DNS-teszteknek köszönhetően harmadfokú unokatestvért azonosított be Orosházán, de közelebbi találat nincs. Feltételezések vannak, úgy sejtik, hogy az édesapa tanárember lehetett, de ez közel sem biztos. A Keresztes, Mészáros, Égető, Tarr (Tar), Vári, Szaller, Pivari, Vitéz(i), Ágoston családnevek kerültek fókuszba a nyomozás során, de konkrét bizonyítékok nincsenek. Azt is feltételezik, hogy az édesapa 56’-ban disszidálhatott, de ez sem biztos információ.
Egy biztos, volt egy férfi, aki valószínűsíthetően Vásárhelyről vagy környékéről származik, akinek él egy csodálatos lánya, aki nagyon kíváncsi a gyökereire. Abban kéri a segítséget, hogy ha bárki ráismer a régi történetek alapján erre a férfira, jelentkezzen. Orosházán júniusban tettek közzé egy felhívást, akkor többen is jelentkeztek információkkal, amelyek ha kicsit is, de előremozdították az ügyet. Most ugyanilyen reményekkel keresték meg szerkesztőségünket, hátha tovább tudnak haladni a nyomozással és meg tudják találni azt a férfit, akinek Judy az életét köszönheti.
Ha Önnek bármilyen információja van, kérjük írjon a szerkesztoseg@hodpress.hu e-mailcímre, levelét továbbítjuk majd az édesapját kereső kanadai hölgynek.