A legendás múzeumigazgató, művészettörténész születése 101. évfordulója előtt alkotásaikkal Boldizsár Gábor festő-, Bozsér Zsolt grafikus-, Dömötör Mihály fotó-, és Zoltai Attila festőművészek tisztelegtek.
A Nagy Imre művészettörténész által megnyitott tárlat tablóin a négy művész nem csak egy-egy portrén idézte fel Dömötör János alakját, de alkotásaikat is a nagyközönség elé tárták. A kiállítás a már életében legendának számító múzeumigazgató születése 100. évfordulójára tervezték, ám a pandémia miatt ezt egy esztendővel el kellett halasztani.
– Korábban a művészettörténeti vetélkedővel emlékeztünk meg az iskolában a nagy művészetpártoló és művészetszónok Dömötör Jánosról, most jött az ötlet, hogy csináljunk egy Dömötör emlékkiállítást – mondta Zoltai Attila, a tárlat szervezője. – Amikor Mihállyal (Dömötör János egyik fiával a jeles fotóművésszel – a szerk.) összefutottam a strandon, s elmondtam neki a tervem, azonnal mondta, hogy ő is beszáll. Hozzánk csatlakoztak művészbarátaink, Boldizsár Gábor és Bozsér Zsolt. Mindenki kapott egy-egy paravánt, egyetlen kikötéssel, mindre készüljön vezérmotívum Dömötör Jánosról. Akit én még személyesen ismertem, hiszen kiállításaimat nyitotta meg, ezért humorát, a mély dörmögő hangját is fel tudom idézni magamban, ahogy azt is, hogy olyan könnyedén hozta testközelbe a képzőművészetet mindenki számára, játékos módom. Ez a kiállítás is egy picit reprezentálja ezt a játékosságot, azt, hogy a művészet nem egy misztikum, hanem annál sokkal élvezhetőbb – ez az, amit tőle tanulhattunk – tette hozzá.
Nagy Imre művészettörténész szerint Dömötör János szerepe Vásárhely kulturális életében mérföldkőnek számít, a helyi értékek, helyi tradíciók megőrzésének és bemutatásának felvállalása okán. – Az, hogy a Tornyai János Múzeum, mint kortárs művészeti kiállító hely bekerült a ’60-as ’70-es években a magyar művészeti köztudatba, hogy a Vásárhelyi Őszi Tárlatoknak akkora szerepe és súlya volt, az egyértelműen az ő érdeme – mondta. Hozzátette: művészeti írói és múzeumigazgatói tevékenysége mellett helytörténeti gyűjtést is végzett. A legfőbb érdeme ebbe, hogy megőrizte a feloszlatott Tornyai Társaság emlékkönyvét, felfedezte és közkinccsé tette a Plohn-hagyatékot. Így jelentős szerepel játszott a ’48-as honvédportrék és a vásárhelyi népi élet megismertetésében. – Ha Dömötör János itt lehetne és láthatná a tárlatot, elégedett lehetne – mondta.