Eredményes négy napot töltött Brüsszelben Márki-Zay Péter, és mert éppen a fideszes képviselők és propagandisták elképesztően sokat firtatták, hogy mennyibe került ez az út, összehasonlítottuk Lázár János 2012-es londoni útjának költéseivel. Lázár abban az évben először polgármesterként járt Londonban – nem találtuk nyomát a miérteknek –, majd miniszterelnökségi államtitkárként újra ellátogatott a brit fővárosba, és 11 évvel korábban éppen háromszor többet költött, mint Márki-Zay.
Az már csak érdekesség, hogy az ügy kirobbanása után az origo.hu akkori főszerkesztőjét, Sáling Gergőt kirúgták, ami után a szerkesztőség nagy része felmondott, a portál tulajdonost váltott, ma pedig az origo.hu az egyik legelszántabb kormánypárti honlap. Állítólag nincs összefüggés a Lázár-botrány és az origo.hu felszántása között.
Decemberhez és Brüsszelhez köthető egy egészen furcsa kávézás is, Orbán Viktor úgy próbált kibújni Ukrajna EU-csatlakozásának megszavazása alól, hogy a szavazás idejére elhagyta a termet.
Nem kapott nagy sajtóvisszhangot, de azért nagyon fontos, hogy az állami hatóság, a NAIH nem talált semmi rendelleneset a 2022-es ellenzéki SMS-kampány miatt vizsgált Datadat cégnél, azaz nem sértettek semmilyen adatvédelmi törvényt. Erről a propaganda-média elfelejtett beszámolni.
Magyarországon mindeközben megszavazták a szuverenitásvédelmi törvényt, amit az EU nem néz jó szemmel. A szuverenitásvédelmi hivatal vezetője viszont az a szuverén emlékezetű Lánczi Tamás, aki letagadta élő adásban a miniferi-kampányt. „Tamás, kérlek szépen, ennyire ne nézzük le a nézőket!” reagálta le Márki-Zay.
Azért történt számos pozitívum is, ami országosan büszkévé tesz minden magyart. Idén két Nobel-díjasunk is lett, Karikó Katalin és Krausz Ferenc – decemberben vehették át a díjakat.
A cigányságért végzett munkájának elismeréseképpen L. Ritók Nóra kapta az idei Bogdán László-díjat.
Lengyelország pedig idén mögcsinálta, Donald Tusk miniszterelnök lett, akinek Márki-Zay Péter is gratulált.