A szegények a legfontosabb társadalmi csoport azoknak a kormányoknak, melyek számára a legfontosabb célja saját gazdasági és politikai hatalmuk fenntartása, a politikai váltógazdaság megszüntetése – mindenáron. Amíg a szegények tömegei a napi túléléssel foglalkoznak, nem akarják megdönteni a mindenkori hatalmat. Persze van egy szint, ahol azt, ha kell tűzzel vassal megteszik – jól láttuk például a Nagy Francia Forradalom példáján.
A társadalmi egyenlőtlenségek és a gazdasági különbségek hosszú ideje jelen vannak a világ legtöbb országában. A szegénység komplex jelenség, amely nemcsak gazdasági, hanem szociális, politikai és kulturális tényezőkből is fakad. Számos szakértő és politikai elemző foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy miért léteznek még mindig szegények a fejlett világban, és vajon miért nem törekednek jobban a kormányok ezek felszámolására. Egy provokatív kérdés ebből kiindulva így hangozhat: Miért van szükségük a kormányoknak a szegényekre?
Gazdasági stabilitás és olcsó munkaerő
A kapitalista gazdaság alapvető jellemzője, hogy szükség van különböző társadalmi osztályokra és rétegekre, amelyek közül a szegényebb rétegek gyakran képezik az olcsó munkaerőt. A multinacionális vállalatok és egyéb üzleti szereplők számára ők biztosítják a versenyképes munkaerőt, amely alacsonyabb bérekért dolgozik, így csökkentve a termelési költségeket. A szegények fogyasztói bázist is képeznek, hiszen ők is vásárolnak olcsó termékeket, így fenntartva a gazdasági rendszert.
Politikai hatalom és szavazóbázis
Sok politikai rendszer számára a szegényebb társadalmi csoportok fontos szerepet játszanak a választási stratégiákban. A politikai pártok különféle kampányígéretekkel igyekeznek megszólítani ezeket a rétegeket, például szociális juttatásokkal, támogatásokkal, minimálbér-emeléssel (láttunk már krumpliosztást választás előtt) vagy egyéb kedvezményekkel. Ezáltal a szegények a választási kampányok egyik fő célcsoportjává válnak. A politikai retorika gyakran arra épít, hogy „segíteni” akarják a hátrányos helyzetűeket, ám ezzel egyidejűleg nem mindig történnek hatékony intézkedések a mélyszegénység felszámolására.
Szociális programok fenntartása
A szegénység megléte szintén indokolja a különféle szociális programok és segélyek fenntartását, amelyek fontos politikai és gazdasági szerepet töltenek be. A kormányok általában nagy összegeket különítenek el a szociális ellátásokra, melyek célja, hogy enyhítsék a szegénység hatásait, miközben egyfajta függőséget is létrehozhatnak. Ezek a programok nemcsak a rászorulóknak nyújtanak segítséget, hanem gazdasági élénkítést is generálhatnak, hiszen a támogatásként kiosztott pénz visszakerül a fogyasztásba.
A status quo fenntartása
A szegénység jelenléte hozzájárulhat a társadalmi status quo fenntartásához is. A szegényebb rétegek gyakran kevésbé képesek politikai és társadalmi változásokért küzdeni, hiszen energiájuk nagy részét a mindennapi megélhetésre fordítják. Ez lehetővé teszi a hatalmon lévő kormányok számára, hogy viszonylag könnyen fenntartsák pozíciójukat. Amíg a társadalmi egyenlőtlenségek nem vezetnek tömeges felkelésekhez vagy forradalmakhoz, addig a szegények jelenléte a politikai stabilitás szempontjából akár előnyös is lehet a hatalom számára.
Erkölcsi legitimáció
A kormányok gyakran használják fel a szegénység elleni küzdelmet politikai céljaik igazolására. A szociális programok és a segélyek formájában nyújtott segítség legitimizálja a kormányok hatalmát, és lehetőséget ad számukra, hogy erkölcsileg is igazolják tevékenységüket. Ezzel egyfajta „jótevőként” léphetnek fel, akik segítenek a társadalom legkiszolgáltatottabb rétegeinek.
A szegénység felszámolása számos politikai, gazdasági és társadalmi kihívással jár, a kormányok számára azonban nem mindig tűnik kifizetődőnek. A szegényebb rétegek megléte fenntartja a gazdasági egyensúlyt, biztosítja a politikai kampányok célcsoportját, és hozzájárul a szociális programok működtetéséhez. Bár a szegénység elleni küzdelem látszólag mindenkinek érdeke, valójában sok szempontból fontos szerepet játszik a jelenlegi politikai és gazdasági struktúrák fenntartásában.