CSOK: rengeteg pénz, alig van új gyerek

Már 400 milliárd forint feletti a csok-ra adott pénz, de gyerektöbblet nem látszik. A támogatás 75 százalékát elvitte az ingatlanok drágulása, nem csoda, hogy a legnagyobb csoportba tartozóknak csak átlag 26 milliós, zömmel falusi házra futja. A három gyerekre pénz igénylők 80 százalékának már megvolt a három gyereke. A gyereket előre vállalók jellemzően szegények. Cikkünk végén az Ön véleményére is kíváncsiak vagyunk, vegyen részt a szavazásban.

Az öt éve népesedési csodafegyverként meghirdetett családi otthonteremtési támogatás eddig inkább besülni látszik. A Hitelintézeti Szemle című félhivatalos folyóiratnak a Magyar Nemzeti Bankban is megjelent cikke hsz-20-3-t4-plochl-obadovics.pdf (mnb.hu) szerint 2020 végéig közel 170 ezren igényelték a támogatást. Tavaly év közepéig 400 milliárd forintot szórt szét a kormány a „népesedési fordulatra”. A lap a KSH adatára támaszkodva úgy fogalmaz: a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatása eddig nem mutatkozott meg.

A számokat elnézve ez nem meglepő. Annak ellenére, hogy nem a teljes szerződésállományból dolgoztak, hanem egyetlen hitelintézet 2016–2020, támogatásban részesülő 625 háztartás adatait dolgozták fel Nyugat-Magyarország, Közép-Dunántúl, valamint Közép-Magyarország régióban. Eszerint a vissza nem térítendő támogatásban részesülők 90 százalékának már volt gyermeke a támogatás igénylésekor: 15 százalékuknak egy, 47 százalékuknak kettő, 38 százalékuknak pedig három vagy annál több volt vagy lett az előre vállalt gyermekekkel együtt. A folyósított támogatás átlagos értéke 2,4 millió forint (új ingatlan 5,2, használt 2,4 millió forint).

Az ingatlanok drágulása elvitte a családi támogatás háromnegyedét

A szerzők hét kategóriát képeztek. A legnépesebb csoport (38 százalék) a legkisebb jövedelműeké, akik családi bevételként havi 429 ezer forintot keresnek. Ezek a kiscsaládok átlagosan 26 milliós használt ingatlant tudtak venni, és nagyobb gyerekvállalást nem tettek. A felettük álló 21 százalékos réteg közepes (580 ezres) családi jövedelmű, már eleve nagycsaládosok közepes értékű városi ház vásárlói vállaltak több további gyereket. Átlagosan 40 millió forintos ingatlant vettek első hajlékként. Ők számítanak középkategóriának mind a jövedelem, mind az ingatlan tekintetében. A legtöbb jövendőbeli utódot azok a kis jövedelműek vállalták, akik falura költöztek, s ott relatíve drága új házat vettek. Nem ígértek több gyereket azok a befektetési céllal házvásárlók, akik a meglévő lakás mellé – magas jövedelemmel – vettek továbbit. Hét százalék azok aránya, akik a legnagyobb, 65 millió forint feletti értékű luxusingatlanokat vették magas (átlag 867 ezer forintos) családi jövedelemből. Ők további gyereket nem vállaltak.

A vasanyagok ára 100 %-kal emelkedett

A szerzők felidézik, hogy a kormány a háromgyermekes családok újingatlan-vásárlását kiemelten támogatja. Ehhez képest a csok-igénylők 77 százaléka már megszületett gyermeke után igényli a támogatást, a három gyermeket előre vállalók száma minimális, 2 százalék. A három gyerekes családok 82 százalékának már az igényléskor volt három utóda. A gyereket előre vállalók jellemzően az alsóbb jövedelmi csoportokban találhatók. A kormány demográfiai célkitűzéseit legkevésbé azon nagycsaládosok (14 százalék) támogatják, akik meglévő gyerekeiken túl már nem vállalnak továbbit, és a támogatást új ingatlan vásárlására fordítják.

A csok megjelenése a megnövekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ami felemésztette a támogatási összeg közel 75 százalékát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit.

Szavazzon!

Forrás: helyben.hu

CSOKgyerekvállalásingatlanáraknépesedés