Ha így megy tovább, sivatagosodás vár az Alföldre, s kiürül az éléstár.
Aki a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban látja Magyarország kitörési pontját, annak minél előbb vizet kell fakasztania valahonnan, mert az Alföldet egyre inkább sújtó szárazság ellehetetleníti e két ágazat felvirágoztatását.
„A Kiskunságban már megjelent a kaktusz” – ezt Lukács Balázs biológus, ökológus, az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa mondta a Válaszonline újságíróinak a héten. A szakember szerint az Alföld elsivagatosodására egyre több jel mutat, és ezt a folyamatot tervezett, térségi szintű vízgazdálkodással lehetne fékezni. Stratégiai átgondolást igényelne, hogy hol lehet a vizeket megtartani, hol lehet lassítani a vizeknek az elfolyását.
Pontos adatokra voltunk kíváncsiak, hogy megmutassuk, milyen folyamat része a jelenlegi aszály, amely az idei szántóföldi növénytermesztés terméshozamait jó előre elkaszálta. Az Országos Meteorológiai Szolgálathoz (OMSZ) fordultunk annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan alakult a lehullott csapadékmennyiség a térségben a korábbi esztendőkhöz viszonyítva, illetve milyen hőmérsékleti maximumokat mértek errefelé.
Az OMSZ a Hódmezővásárhely-Szikáncs automata állomás mérései alapján az alábbi adatsort küldte el nekünk az összesen lehullott csapadékösszeg értékéről:
- 2019. január-június: 366,7 mm
- 2020. január-június: 348,5 mm
- 2021. január-június: 202,2 mm
- 2022. január-június: 108,3 mm
Ez azt jelenti, hogy a 2019-es első félévhez képest az akkori csapadékmennyiség harmada sem hullott le idén, ráadásul meglehetősen riasztó tendenciára világít rá a számsor.
A legutóbbi, június végi hőhullám meg sem közelítette a 2014 óta működő Hódmezővásárhely-Szikáncs állomás napi maximumhőmérséklet adatai alapján a valaha mért három legmagasabb napi maximumot:
- 2017.08.04. 40,1 °C
- 2017.08.03. 39,1 °C
- 2017.08.06. 39,0 °C.