Szombaton reggel a Petőfi-szobornál kezdődtek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc városi megemlékezései. Berényi Károly alpolgármester beszédében – párhuzamot vonva a márciusi ifjak 12 pontjával – megfogalmazta azt, mit kívánhat a magyar nemzet 2025-ben. Elődeinkkel összehasonlítva az új típusú zsarnokság új típusú akadályokat emelt – hangsúlyozta.
Az alpolgármester felidézte az 1848. március 15-i történelmi eseményeket, amikor is Petőfi a Pilvax kávéházban elszavalta a Nemzeti dalt, majd az egész városban kihirdette a 12 pontot.
2025-ben is feltehetjük a kérdést a széteső demokratikus berendezkedésünk, az átalakulóban lévő világrend és egy közelünkben zajló háborús konfliktus árnyékában, hogy mit kívánhat a magyar nemzet 2025-ben?
– mondta, majd felsorolta a jelen 12 pontját:
- A jogállam megerősítését! Magyarországnak vissza kell térnie a demokratikus jogállami alapokon álló európai országok közösségébe.
- Az alaptörvény helyett új alkotmányt!
- Független bíróságokat, Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, valamint az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát!
- A Korrupcióellenes Hivatal létrehozását, amelynek feladata az elszámoltatás és a korrupcióellenes küzdelem.
- A demokratikus nyilvánosság, a sajtószabadság helyreállítását!
- Az önkormányzatiság megerősítését.
- Esélyteremtő közoktatást, önálló és egységes Oktatási Minisztériumot.
- Jól működő, mindenki számára elérhető egészségügyet, önálló Egészségügyi Minisztériumot.
- Méltányos szociális ellátásokat és hatékony gyermekvédelmet.
- Pártpolitikán felül álló nemzetpolitikát.
- A klímavészhelyzet komolyan vételét.
- Békét a hazának és a világnak! Békét Ukrajnának!
Az alpolgármester szerint a márciusi ifjak is olyan Magyarországon szerettek volna élni, amelyben mi, „csak most másfajta akadályok tornyosulnak elébünk.” Például ők is kívánták a „censura eltörlését”, vagyis a vélemény szabadságát. Ma cenzúra ugyan olyan értelemben, mit korábban volt, nincsen, de van helyette más.
Van mindent elöntő, hazug és félrevezető kormánypropaganda, félretájékoztató közszolgálati műsorszolgáltatás, tulajdonba vett, vagy állami hirdetésekkel féken tartott magán-tartalomszolgáltatás, hírzárlat a kórházakban és a gyermekotthonokban, a kormányinfóról kirekesztett, nyilvánosan megfenyegetett és Pegazus-szoftverrel lehallgatott újságírók
– sorolta. Vagyis, Illyés Gyula szavaival:
„Változik a harcmód” – de a zsarnokság lényege ugyanaz maradt.
Az ünnepségen a jelenlévők hallhatták a Verbunkos és a Kossuth-nóta című műveket Kiss Tamás klarinétművész interpretációjában, majd Petőfi Sándor Nemzeti dal című versét Ditrói Zoltán tolmácsolásában. Végül az önkormányzat, civil szervezetek és a lakosok helyezték el a megemlékezés koszorúit és virágait.