Rejtett kincsként működik Vásárhelyen az Ötletfa Tanoda – bár azok, akinek fontos, szerencsére jól ismerik. Elsősorban hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkoznak itt a Hajnal utcában. Helyszíni riportunkat még a halloweeni készülődés alatt, októberben készítettük.
Hajnal Tanoda néven indultak 2007-ben
A tanoda 2007 óta létezik, fenntartójuk a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület, röviden DARTKE. Az egyesület annak idején fontos szerepet játszott a szegedi nagy deszegregációs programban, de a hódmezővásárhelyi iskolai deszegregációs programban is igen nagy részt vállaltak az úgynevezett hallgatói mentorprogrammal. A deszegregációs program kezdetén, a hallgatói mentorprogram keretében Szegeden és Vásárhelyen is az egyesület által felkészített pedagógus-hallgatókat küldtek minden iskolába, ahová cigány tanulókat osztottak szét, abból a célból, hogy segítsék őket, szüleiket, és a velük foglakozó pedagógusokat. Óriási dolog volt ez a program 2010 körül, amikor a két településen meg merték lépni. Vásárhelyen ezt a mentorprogramot egy tanodával is megerősítették – akkor még Hajnal Tanoda néven – tudtuk meg Dombi Boglárkától, az azóta Ötletfa Tanoda néven működő intézmény vezetőjétől. Azt is elmondta, hogy nem ők az egyetlenek Vásárhelyen, hiszen van egy másik tanoda is: a Gastro-Ker Tanoda, akik külterületen élő gyerekekkel foglalkoznak. Abban a tanodában inkább a nagyobbak, az övékben pedig a kisebb, alsós korosztályból vannak többen.
Az Ötletfa nevet, amely egyébként mozaikszó – „összefogás a telepen élő fiatalok aktivizálásáért” – 2011-12 körül kapta a Tanoda. 2018 végéig ifjúsági információs központként működtek. 2019. januárt egytől a Biztos Kezdet Gyerekház- törvény mellé beemelték a tanodákat is. Azóta a tanodák is normatív finanszírozással tudnak működni, ahogy addig a Biztos Kezdet Gyerekházak is. Mint minden oktatási-nevelési intézmény, ők is a Magyar Államkincstár irányába számolnak el. Fő feladatuk a lemorzsolódás csökkentése és a hátrányos helyzetű, és a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek ellátása. Igaz, senkit nem zárnak ki, olyan gyerek is jár ide, akire mindez nem érvényes, csak az iskolai előrehaladását kell segíteni. A tanoda egyébként is együttműködik az iskolákkal, tudják, melyik gyerek miből van lemaradva – azokon a területeken pedig célzatos megsegítést kap a tanodában.
Napirend
Minden héten keddtől péntekig állnak nyitva a gyerekek számára, akiket összesen heti 20 órában látnak el, 13 órától 18 óráig. Összesen 35, 6 és 16 év közötti gyerek jár ide rendszeresen iskola után. A tanodában uzsonnát is kapnak, amelyet együtt készítenek és fogyasztanak el a velük foglalkozó felnőttekkel. A tanoda konyhájában számos lekvárosüveg sorakozik – ezeket együtt készítették a gyerekekkel, a kisétkezésekhez pedig fel is használják őket.
Az alsósok tanszoba után, 16 órakor érkeznek a tanodába. Ilyenkor először meguzsonnáznak velük, aztán van egy foglalkozás, amelyen már differenciálnak, különválasztják a kicsiket a nagyobbaktól. A nagyok között már vannak olyanok, akik a kicsikkel való foglalkozásban is be tudnak segíteni – meséli Boglárka. Alapvetően közösségszervezés-alapon működnek, aktívan bevonnak mindenkit a mindennapi feladatokba. Nagyon sok készséget, képességet sajátítanak el így a gyerekek.
A nagyobbak, akik négy előtt érkeznek – ilyenkor még nincs több kb. 10 gyereknél – először is a tanulószobába mennek, és megcsinálják a házi feladatukat. Ha valamit nem értenek, megkérdezik. Ezzel kb. fél háromra végeznek, ezután vagy együtt társasjátékoznak, vagy süteményt sütnek, kertészkednek (a tanodának közösségi kiskertje is van), és van, hogy sportolnak – sőt, az egyik itt dolgozó kolléganővel, Mirával, csütörtökönként zsonglőrködést is tanulnak. A tevékenységek közben nagyon sok gyakorlati tapasztalatot szereznek a gyerekek, például sütés közben megtanulják a mértékegységeket, dekorációkat is készítenek, ezeket például halloweenre – mutat Boglárka néhány, a gyerekek által készített alkotásra.
A tanulószobában nemcsak tanulni lehet, hanem van egy nagy társasjátékos-polc és könyvespolc is, és mindenkinek egy saját füzete azokkal a feladatokkal, amelyeket végezhet, ha éppen nincsen házi feladata. Vannak itt nagyon bonyolult társasjátékok, de a legegyszerűbbek a kedvencek, például a Kérdezz-felelek, meg a Szuper farmer – tudjuk meg a tanoda vezetőjétől.
Saját újságot készítenek
Négy oldalas kis újságot is írnak a gyerekek, amelyet a facebook-oldalukra rendszeresen feltesznek, de haza is vihetik az idejárók. Boglárka nemrégiben történt esküvője alkalmából még egy különkiadást is írtak a gyerekek. A lapszámokhoz saját maguk írják a szöveget, szerzik be a képeket, majd szerkesztik meg a canva programban. Vannak rovatfelelősök, akik mindig fixen egy adott témával foglalkoznak: például sportrovat, rejtvényrovat, interjúk, receptek, vagy beszámolók, például a kirándulásokról – hiszen rendszeresen kirándulni is járnak, de családi napokat is tartanak.
Megosztják a feladatokat
Dombi Boglárka intézményvezetőn kívül dolgozik itt adománykoordinátor, szociális munkás, pedagógus és gyógypedagógus, de önkéntes rendezvényszervező és több segítő is. Sőt, a szülők is rendszeresen besegítenek önkéntesen, például kirándulásokon, családi napokon a gyerekfelügyeletben. De olyan is volt, hogy az augusztusi vihar után, amikor rászakadt egy fa a tetőre, az egyik apuka jött láncfűrésszel, hogy földarabolja az addigra leszedett faágakat.
– számolt be Boglárka.
De másként is segítenek: szerződésük van a Pennyvel a Magyar Élelmiszerbankon keresztül, onnan minden nap kapnak élelmiszeradományt a családok. Ezen felül partnerük a budapesti adománytaxi is, melynek jóvoltából rendszeresen adománypiacokat szerveznek.
Mi lesz később ezekből a gyerekekből?
A tanodába nem a pedagógusok ajánlják be a gyerekeket. – 2007 óta itt működünk, ismernek minket, nem kell reklám – mondja mosolyogva Boglárka. – Van olyan családunk, ahol a legnagyobb gyerek, aki ide járt, már huszonéves, és most fog jönni a legkisebb, aki hatéves.
A gyerekeket a pénz helyes kezelésére is megtanítják tanodai „valutájuk”, az ötlet-fabatka segítségével. A nagyobb gyerekeknél ennek hatása abszolút látszik a későbbiekben is: nem halmoznak hitelt hitelre, hanem takarékoskodnak. Tisztában vannak vele: befejezték az iskolát, szakmát tanultak, elhelyezkedtek – nagyon máshogy állnak a pénzhez, mint ahogyan akár még a saját szüleik.
– mosolyog lelkesen Boglárka.
Mi az az ötlet-fabatka?
A tanulószoba melletti helyiségben egy sarokpolchoz érkezünk, amely most éppen halloweeni csecsebecsékkel van berendezve. Boglárka elmeséli, miről is szól helyi „pénzük”, az ötlet-fabatka: minden gyereknek van egy folyószámlája, bevételi és kiadási oldallal, egyenleg-oszloppal – ez egy egyszerű excel-táblázat. Ötlet-fabatkát lehet szerezni például a közösségért végzett tevékenységgel: takarításért, mosogatásért, kertészkedésért nagyon sok fabatka jár. – De olyanért is adtunk már, hogy az egyik gyerekünk kórházba került, és elmentünk meglátogatni – hiszen eszükbe jutott a társuk, megkérdezték, mire van szüksége – hangsúlyozza Boglárka. A holmikat, amelyek a szekrényben vannak, fabatkáért meg tudják vásárolni. Most halloweeni dolgokat, de anyák napján például teli van rakva ahhoz kapcsolódó tárgyakkal. Általában szokott lenni tusfürdő, dezodor, testápoló, sampon, hajbalzsam, elektronikai eszközök, hajszárító, power bank, töltőkábel – ezekre szüksége van a gyerekeknek, de nem biztos, hogy egyébként meg tudnák, meg akarnák venni maguknak.
Ugyanebben a helyiségben egy asztali számítógép található, egy asztalon pedig tabletek sorakoznak. De három laptopja is van a tanodának. Ezeket általában hétindításkor használják, keddenként. Gyakran játszák a kahoot nevű játékot a számítógépen (ez egy online kvíz-alkalmazás), nagyon szeretik a gyerekek. Szokott lenni kahoot-bajnokságuk is.
A szoba falára tűzött táblázaton a heti feladatok vannak feltüntetve napi bontásban, a rubrikákban a gyerekek neveivel.
Kijönnek a normatívából?
A normatíva a bérleti díjra, és a bérköltségre elég. A többit igyekeznek másként megoldani. A mosogatógépük például adományból van, ahogy a konyhabútoruk is. Az ötletfabatka-szekrény tartalma is mind adományokból van, amelyet kollégák, barátok gyűjtenek össze. – Nagyjából mindent meg tudunk így oldani, az egyetlen, amit nem, az az épület állapota, ahol vagyunk – az a város tulajdona. Az augusztusi nagy viharban megrongálódott a tetőnk, az még mindig nincs kijavítva – fogalmaz meg az intézményvezető egy kritikát. (Azóta a javítást a város elintézte, illetve a tanoda előtt álló kiszáradt fát is kivágták- szerk. megj.).
Ha csütörtök, akkor zsonglőrködés
Lajos Míra heti rendszerességgel tart a gyerekeknek zsonglőr-csütörtököt. – Tányért pörgetnek, virágbotot dobálnak, kendővel, az ügyesebbekkel pedig már labdával is zsonglőrködünk. Hullahopp-karikát is használunk, és akrobatikázunk is. Jó időben kint vagyunk, rossz időben itt bent. A cél az, hogy a saját testüket egy kicsit megismerjék a gyerekek, és egymással is jobb kapcsolatba kerüljenek – számolt be Míra.
Tehát a mozgást egyrészről, de a szociális kapcsolatokat is fejlesztik. Múltkor a bizalom témája volt a fókuszban az akrobatika kapcsán, ezt élménypedagógiai elemekkel vegyítve dolgozták fel – a pedagógiának ezt a területét egyébként is sokszor használják a mindennapokban.
A tanoda egyébként rendszeresen tart nyílt napokat – ahogy adománypiacokat – is, melyet facebook-oldalukon meg szoktak meghirdetni.