A belföldi turisták mielőbbi visszatérésében bízhat a vásárhelyi vendéglátás. Hódmezővásárhely hiába szerepel az ország 100 leglátogatottabb településének listáján, az önkormányzat idegenforgalmi bevétele nincs a top száz között.
Még jó, hogy Vásárhely nem Móralom. Amennyire irigyelt volt a homokháti kisváros turizmusának felvirágzása, most annyira kilátástalan a térség gazdasági helyzete. Erre az a napokban publikált elemzés világít rá, amit a HÉTFA Kutatóintézet készített arról, mely hazai járás a legkiszolgáltatottabb a turizmus járvány miatt kialakult válságának. A Dél-alföldi régióban a gyulai térség került a legnagyobb bajba, ott a helyi gazdaság teljesítménye több mint 40 százalékban az idegenforgalomtól függ. Ez az arányszám Mórahalmon és környékén 10 és 20 százalék között van, Csongrád megyében itt a legmagasabb.
Az elemzésben – amely 2018-as adatokat használt – Hódmezővásárhely szerepel az ország száz leglátogatottabb településének listáján. A vendégéjszakák száma nagyságrendileg azonos a makói és szentesi mutatókkal, az viszont szembetűnő különbség, hogy míg a két szomszédvárban a vendégek fele külföldi, a Vásárhelyen éjszakázó turisták háromnegyede belföldi volt. Ez a közeljövőben azért lehet fontos, mert a veszélyhelyzet feloldása után hamarabb fellendülhet a forgalom ott, ahol sikerül visszacsábítani a régi vendégkört.
A kutatók több javaslatot is megfogalmaztak a kormányzat számára. Ezekben rámutatnak, bizonyos vállalkozói terhek állami átvállalása nélkül az ágazati visszaesés mértéke és elhúzódása kezelhetetlenné válik. Többek között azt ajánlják, átmenetileg lehessen alkalmazni csökkentett munkaidőkeretet, vagyis elbocsátás helyett a munkaadók rövidített munkaidőben foglalkoztassák a munkavállalókat, a kieső bér egy részét pedig a központi költségvetés állná. Másik javaslatuk, hogy minden család és egyedülálló fejenként 100 ezer forint egyszeri üdülési támogatást kapjon, amit a veszélyhelyzet lezárása utáni hat hónapban csak hazai vendéglátó vállalkozásnál lehetne felhasználni.
A turizmus.com egyik januári cikke arra is rávilágított, Vásárhely idegenforgalomból származó adóbevétele mennyire alacsony térségi viszonylatban. Ugyanis hiába szerepel szerepel a száz leglátogatottabb célpont között, idegenforgalmi adóbevétele nincs az első százban, oda a megyéből csak Szeged és Mórahalom fért be. Ami valójában nem is csoda, hiszen Hódmezővásárhelyen vendégéjszakánként mindössze 200 forintot kérnek az adóalanyoktól, miközben Szentesen 300, Makón 400, Szegeden és Mórahalmon pedig 500 forint ez az adómérték. A vásárhelyi önkormányzatnak 2019-ben mindössze 7,5 millió forint bevétele származott ebből adónemből.