Legalábbis erre lehet következtetni Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfő reggeli facebook-posztjából. Emlékeztetőül: az árstopokat bizonyos alapvető élelmiszerekre még 2021 novemberében vezették be, de rövidesen áruhiány, a kivezetésekor pedig infláció lett a következménye. Mégis újra ehhez folyamodna a kormány?
Mindannyian tapasztaljuk a pénztárcánkon, bevásárláskor, hogy valamiképp mindig egyre többet és többet kell otthagynunk a kasszánál. Ezt érzékelhette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, aki ma reggel közösségi oldalán ezt posztolta: „Jöhetnek újra az árstopok? Ha kell, a családok érdekében azonnal beavatkozunk!”
A poszt alatti kommenteket böngészve mindenesetre úgy tűnik, a magyarokban elevenen él a legutóbbi, 2021-es árstop emléke, és nem kérnek belőle. Az akkori intézkedéssel hat alapvető élelmiszer árát fagyasztották be: a cukorét, a búzalisztét, a napraforgóolajét, a sertéshúsét, a baromfiét, valamint a tejét. Később a tojásra és a burgonyára is kiterjesztették a hatósági árat, ami rövid időn belül áruhiányhoz és zűrzavarhoz, a megszüntetésekor pedig elszálló inflációhoz vezetett. 2022-ben maga Nagy Márton ismerte el, hogy az intézkedéssorozat nem volt hatékony.
2024-ben pedig az Európai Bíróság mondta ki – a SPAR-nak igazat adva – hogy a magyar árstopok ellentétesek az EU-joggal.
Ha pedig valaki abban reménykedne, hogy talán az üzemanyag ára is újra hatóságilag lehet megszabva, mostani állás szerint ez nem túl valószínű: az Economx gazdasági portál szerint a MOL-részvényeit hétfőn a pénteki záróérték felett jegyzik, ami szerintük aligha lenne így, hogyha az árstop-intézkedések esetleges felmelegítéséről szóló miniszteri üzenet az üzemanyagok kiskereskedelmi árára is vonatkozna.
A januári inflációs adatokat mindenesetre holnap hozza nyilvánosságra a KSH. Meglehet, ezek a vártnál magasabbak lesznek – talán csak ennek akarta Nagy Márton előkészíteni a terepet.