Szívmelengető élmény egy kisfiútól hallani azt: fontosabb a becsület, mint egy díj. Egy országos versenyen történteket egy ifjú vásárhelyi lövész mesélte el lapunknak.
– Elvettem volna attól a fiútól a lehetőséget. Nem lett volna jó érzés, hogy úgy megyek haza, hogy nem is az enyém az a díj, hiszen nem érdemeltem meg, nem én nyertem – felnőttek becsületére váló bölcsességgel így foglalta össze a tízéves Fejes Ádám Dominik egy tehetségkutató országos légpuska versenyen történteket.
Lapunk rendszeresen kap értesítést szép sporteredményekről, rangos megmérettetésekről. A Hódmezővásárhelyi Polgári Lövészegylet vezetője, Kovács Zoltán is szerette volna, ha kis tanítványáról és egy versenyről szélesebb körben is tudnak. Ezúttal azonban nem az elért eredmény, hanem a fair play okán. Egy székesfehérvári bajnokságon számos kategóriában rengeteg induló volt. Egy tévedésnek köszönhetően Fejes Ádámot bajnoknak hirdették ki, a kisfiú és a szülei azonban észrevették a hibát és szóltak érte. Ádám elmagyarázta: gázos és rugós fegyverrel lőttek, ez okozhatta a kavarodást.
– Szerintem véletlenül soroltak be a rugós kategóriába, első helyezettnek hoztak ki, de én gázossal lőttem. Odamentünk a versenybíróhoz, mondtuk, hogy ez a díj nem nekem jár, hanem a második helyezettnek. Odahívtuk azt a bizonyos fiút. Nagyon meglepődött, boldognak látszott – idézte fel Ádám. Kovács Zoltán hozzátette: amennyi résztvevő volt, ha Ádám és a szülei nem teszik szóvá, és nem lépnek, akkor soha nem derült volna ki a tévedés.
Ádám elmondta: pontosan nem számolja, de talán fél éve jár lövészetre. Előtte vívott, egy barátja javasolta, hogy próbálja ki ezt a sportágat és nagyon megtetszett neki. Szereti a fegyvereket, a katonaságot, gondolkodik rajta, hogy felnőve majd ő is katona legyen. A lövészethez szerinte sok minden kell: nagyon sok gyakorlás, a jó tanácsok megfogadása, jó fizikum, figyelem. – Ha szétszórt vagy, nem fog működni. Ezekre a tulajdonságokra az iskolában is nagy szükség van. Ez nekem jó sikerül az órákon, most is kitűnő lettem, a Varga Tamás iskolába járok – árulta el. Megtudtunk tőle olyan kulisszatitkokat, mi szerint bár a gázos fegyver nem rúg vissza, a rugós viszont igen, ő mégis utóbbit kedveli jobban, „nagyon jókat lő vele”. Ha majd nagyobb, és így erősebb lesz a keze, talán pisztollyal is versenyezni fog. A Székesfehérváron történtek számára nem különösek, az egész családjuk ilyen elvek szerint él, mondta.
– Volt, hogy véletlenül kaptam olyan könyvet az iskolában, amire nem fizettünk elő. Akkor is szóltam, hogy az nem az enyém, hanem a barátomé, aki nagyon megköszönte, hogy becsületes voltam. El is titkolhattam volna, de bántott volna. Azt, hogy becsületesen kell élni, nagyrészt a szüleimtől látom – hallottuk Ádámtól.
