Lázár Jánosnak igaza volt: “világosan és egyértelműen kell beszélni”. Ki beszélhetne világosabban Horthy Miklósról, ha nem ő maga? – írta Frölich Róbert országos főrabbi. Arra reagált, hogy a hétvégén ünnepelték Horthy Miklós újratemetésének harmincadik évfordulóját a kormányzó szülőfalujában, Kenderesen, ahol a Horthykat is szerepeltető vasúttörténeti kiállítást avatott a település vasútállomásán Lázár János közlekedési és építési miniszter.
Lázár János arról beszélt, Horthy Miklós teljesítménye „a mai napig megkérdőjelezhetetlen„, hogy a kormányzó kivételes államfő, igaz magyar hazafi és hős katona volt. Frölich Róbert országos főrabbi most erre reagálva Horthy két leveléből idézett.
„Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidó kezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó”
– írta Horthy Teleki Pálnak 1940-ben.
Három évvel később Hitlernek arról írt, hogy elsőként emelt szót „a zsidók destruktív magatartása ellen”, és azóta megfelelő intézkedéseket tett befolyásuk visszaszorítására. „A zsidók fokozatos kikapcsolására vonatkozó további intézkedések folyamatban vannak, s amint meg lesznek teremtve elszállításuk feltételei, ezt végre is fogjuk hajtani.”
Világos és egyértelmű beszéd. Az összes ilyen beszéd miatt nem ismerhettem meg az apám családját, anyám családjának nagy részét. Meg lettek teremtve tudniillik a feltételek
– fogalmazott Frölich.