A Hódmezővásárhelyen is az ivóvizet és a szennyvíz-elvezetést szolgáltató Alföldvíz Zrt. még múlt decemberben juttatott el egy tőkeemelést kérő levelet a cégben többségi tulajdonnal rendelkező 130 önkormányzatnak. Mint az MTI írja, 2019-re 527 millió forintra tervezett veszteség mostani előrejelzésük szerint ugyanis 1,713 milliárd forintra növekedhet 2020-ra. Ennek két legfontosabb oka a bérek növekedése, ami 986 millió forinttal emeli a személyi kiadásaikat, és az áram árának emelkedéséből származó 200 milliós pluszköltség.
A működés forog kockán
A távirati iroda jelentése szerint az Alföldvíz éppen ennyi tőkeemelést, azaz lényegében a veszteség pótlását kérte, mint írják, már a működésük fenntartása érdekében van erre szükség.
„a tulajdonosi beavatkozáson kívül a társaság működésének fenntartásához nem áll rendelkezésre más lehetőség”.
– áll a társaság közleményében.
Az önkormányzatok garanciát várnak
A legnagyobb résztulajdonos 32,8 százalékkal a békéscsabai közgyűlés, amely szerdai soron kívüli ülésén úgy határozott „nem látják biztosítottnak, hogy a működési feltételek javítása érdekében végrehajtandó tőkeemelés több éven át garantálni fogja a zrt. kiegyensúlyozott működését, a veszteséges gazdálkodás megszűnését”. Megjegyzik továbbá, hogy az önkormányzat idei költségvetésében nincs 562 millió forintnyi szabad forrás.
Mezőhegyes akkor venne részt a tőkeemelésben, ha az állam és Békéscsaba is megteszi, Békés pedig egyszerűen arról határozott, hogy nemet mondanak a kérésre.
Majdnem államosították
Az Alföldvíz Zrt.-nek 130 önkormányzat mellett kisebbségi tulajdonosa 28 százalékkal az állam. A társaságnál 2017 nyarán tervezték, hogy többségi állami tulajdonba kerülnek, ám az akkori, június végi közgyűlésen az állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. visszavonta 1 milliárd 700 millió forintos tőkeemelési szándékát, így nem változott a tulajdonosi szerkezet. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint az Alföldvíz saját tőkéje 2018-ban 4,4 milliárd forint volt, egy évvel korábban 4,8 milliárd; jegyzett tőkéje nem változott, mindkét évben 3,8 milliárd forint volt.
Betett nekik a rezsicsökkentés
A társaság szakszervezeti titkára már tavaly csődközeli állapotról beszélt, noha a 2018-as veszteség még „csak” 450 milliós, azaz kevesebb, mint a mostani harmada volt. Mint a 444 cikkében emlékeztet, a Magyar Narancsnak Miskéri László akkor az állami díjbefagyasztást említette az egyik legkomolyabb problémaként. Szerinte képtelenek a jövőben kigazdálkodni a rezsicsökkentés miatt befagyasztott díjak, a közmű adó, a felügyeleti díj okozta mínuszt.
(via MTI)