A kérdésre a válasz: infláció.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat ma közzétette a 2023. januári inflációs adatokat. Az EU-s átlagot nézve egyre biztatóbb a kép, átlagosan ugyanis sorozatban harmadik hónapja csökken, már csak 10 százalék. Az euróövezetben még jobb a helyzet, az ő átlaguk 8,7 százalék volt januárban az előző év azonos időszakához képest, vagyis nekik sikerült egyszámjegyűre lefaragniuk az inflációt. Sajnos Magyarországon, a két héttel ezelőtt megjelent KSH adatok szerint is, tovább nőtt.
Az Eurostat adatai szerint a magyar infláció a decemberi 25 százalékról 26,2-re emelkedett, ami az EU-átlag több mint két és félszerese. Október óta először csökkent viszont a gyorsulás üteme, vagyis lassabban szegényedünk.
Az élelmiszerinfláció nagyságában pedig, annak ellenére, hogy csökkenni látszik, még mindig Magyarország vezet az únióban, a maga 48,2 százalékos élelmiszer-inflációjával. A legszomorúbb, hogy ebben Magyarországot meg se közelíti a többi tagállam. A magyar élelmiszer-infláció másfélszer akkora, mint a második helyezett Litvániában.
A hónapról hónapra növvekvő, több évtizede nem látott magasságú élelmiszerinfláció esetében már a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálódik, azt ellenőrzik majd, hogy a kiskereskedők hajtották-e fel az élelmiszerárakat. Különösen az ársapkás termékek helyettesítőit vizsgálják majd.