„Ha már hazahozatal diplomata útlevéllel – amikor Dzsudzsák Balázs 2016-ban a franciaországi Európa-bajnokságon két gólt rúgott a portugáloknak, akkor mindenki a saját vállán hozta volna haza, mert az volt a divat. Most, hogy nem rúgott két gólt a labdarúgó Eb-n, mert nincs is, divat számon kérni a külügyet, hogy miért segített Dzsuzsák Balázsnak. A divat ilyen típusú változásait én nem szeretem” – nyilatkozta Menczer Tamás külügyi államtitkár.
Az egykori sportriporter politikus bizonyára elfelejtette, hogy 1954-ben a vesztes berni vb-döntő után úgy kellett hazacsempészni az Aranycsapatot. Pedig előtte 31 mérkőzésen veretlen volt, és az egy gólos kudarccal zárult finálé után két évig az is maradt. Ám a dicsőség múlandó, a sportban különösképp.
És ha egy aktív sportoló nem a sportban jeleskedik, hanem – utóbb diplomata útlevéllel magyarázott – előnyöket élvez: megszegheti a karantént, zárt kapus meccsen ott lehet nézőként, akkor a nimbusz előbb vagy utóbb odalesz, akár az Anzsi Mahacskala, az a dagesztáni orosz klub, ahova Dzsuzsák igazolt a holland PSV Eindhovenből.
Rákérdeztek, de a külügy nem adott választ arra, van-e másik magyar sportoló, aki ugyancsak rendelkezik diplomata útlevéllel, viszont azt elárulták, foglalkozás szerinti kategorizálás nem létezik. Magyarul egy takarítónő vagy egy vájár éppúgy hozzájuthat egy ilyen dokumentumhoz, ha nyelveket beszél, sokat van külföldön, és ahogy definíció szól: országa külpolitikai céljainak megvalósulását körültekintően és hatékonyan szolgálja.
Válogatott labdarúgónk ezúttal itthon tett felbecsülhetetlen szolgálatot: miután jelen volt a zárt kapus kupaelődöntőn maszk nélkül, megjött a rendeletmódosítás, lehet járni meccsre, a minap pedig nyugtatta az ultrákat a Deák téri tüntetésen.
Elszántsága megkérdőjelezhetetlen. Bárcsak az ellenfél kapuja előtt lenne ilyen hatékony.