Hétfőn délután díszközgyűlést tartottak, ahol megemlékeztek a 30 évvel ezelőtt megalakult képviselő-testületről. A jelenlévők közül mindannyian elmondták gondolataikat az akkori eseményekről.
Az ülés a Vásárhelyi TV kisfilmjével kezdődött, ami a 30 évvel ezelőtti választásról szólt.
Márki-Zay Péter köszöntőjében elmondta: különleges a mai alkalom, de a járvány miatt nem tudták méltóságteljesebben megünnepelni. Kifejtette, hogy a képviselők már egyszer írtak történelmet, hogy most erre emlékezünk, ez is történelmi jelentőségű. A polgármester elárulta, hogy 1989-90-t fiatalon élte meg, felidézte, hogy kiszöktek énekóráról és jelen voltak amikor a darus kocsi leemelte Ivánt a talapzatról. Jártak pártok gyűléseire, ,,olyan szabadság volt a levegőben, amit fiatalként nagyra lehetett értékelni.”
A polgármestert követően az akkori tisztségviselők kaptak szót.
Alácsi Aurél a Fidesz jelöltje volt, de szerinte nem szerepeltek túl jól az első választáson. Dr. Bálint László úgy látja, eleinte amatőr volt a kampány, a választás, de az első négy évben olyan pályára álították a várost, amit később sikerült meglovagolni.
Dr. Horváth Lászlót a kisfilmet nézve ugyanaz az izgalom fogta el, mint amikor először bejöttek ide. Lelkesek, naivak voltak és kevésbé voltak technokraták. ,,Ha akkor liberális voltam, ma még inkább az vagyok, de nem voltam nemzetietlen és most is nemzeti érzelmű vagyok” – fogalmazott. Úgy érzi, a politikai csetepatékban sokakat megbánthatott, de őt is megbántották, viszont szerint mindenkit a legjobb szándék vezérelt. Kifejtette, hogy megbántotta Hamvas Ödön képviselőtársát, azonban megbocsátott neki még a halála előtt. Szerinte ha a jelenlegi képviselők azt gondolják, hogy lehet megértés, szeretet nélkül tenni, azok hibáznak. Mindenki rájön, hogy a hétköznapokon túl az elfogadás mindennél fontosabb.
Dr. Dubecz György több mint 10 évig volt a város jegyzője. Szegedről került ide, először félt, de sok biztatást kapott a képviselőktől. Büszke rá, hogy úgy sikerült több választást lebonyolítani, hogy nem lehetett belekötni. Amikor innen mennie kellett, akkor megfogadta, hogy utoljára vitte el a busz és azóta nem is járt a városházán, most azonban meghatódott.
Farkas Egon Szegeden ellenzéki aktivistaként tevékenykedett akkoriban, majd megkereste a Fidesz, hogy induljon Vásárhelyen. Bejutott, elkezdték a közös munkát, amit több konfliktus kísért. Hézer Lászlóné szerint az első képviselő-testület nem is gondolta, hogy bármilyen javadalmazást kap, csak a városlakók érdekében szerettek volna tevékenykedni.
Gombár Pál az ipartestület elnökeként indult, Kruzslicz István a kereskedelmi kamara képviselője volt. Gombár elmondás szerint az volt elképzelésük, hogy fogjanak össze, próbáljanak képviseletet teremteni a testületben. Reménykedik benne, hogy 20 év múlva is találkoznak majd. Kiss László is úgy véli, mindenkit a jó szándék vezérelt, a törvény szerint végezték a munkájukat. Konszenzusra törekedtek, de a demokrácia ilyen működésénél nincs jobb rendszer. Meglátása szerint akkor több lehetőség elment a város mellett és vannak olyan erkölcsi, morális árkok, amit most sem tudnak betemetni a közéletben.
Lehmann István elárulta: amikor meghívták ide, akkor megdöbbent, hogy már 30 év telt el. Sok emlék rohanta meg, 55 éves munka köti az önkormányzathoz, örömmel gondol az eredményekre, de a kudarcokra is. Az első közgyűlés számára kellemes és jó személyi összetételű volt. Megyei önkormányzati elnöknek választották 1991-ben, ezért le kellett mondania a vásárhelyi képviselőségről.
Nagy György János elmondása szerint óriási lelkesedéssel csapott a munkába és talán neki volt a legnagyobb változás, hiszen a traktor mellől, a mezőgazdaságból ült be a testületbe. Egy jótanácsot is mondott: a politikusoknak a közjót, nem a saját meggazdagodásukat kell szolgálni.
Szabó Nándor kifejtette: az 1956-os ifjak lelkesedésével akart nekifogni, hogy olyat tegyenek, ami a város érdekeiben történik. Ahogy telt az idő, úgy tapasztalta, hogy előjött a pártérdek és az egyéni önzés. Csáki Kálmánt példaképnek tekintette, mindent beleadott a munkába, a halála után kezdődtek a pártviták. Igyekezett befejezni a négy évet becsülettel, de messze nem úgy sikerült, ahogy szerette volna. Elmondása szerint a politikai munkát nem tudta összeegyeztetni magával.
Szalkai László is úgy látta: a rendszerváltás környékén a szabadság mámora borított el mindenkit, őt is. Nem tartotta politikus alkatnak magát, partizánnak érezte magát, egyetemistaként például szamizdatokat nyomtatott és kézbesített. Amikor visszaköltözött Vásárhelyre, megkeresték, induljon a Fidesz színeiben. Úgy érzi, a művelődési, oktatási, vallási bizottság tagjaként Farkas Ferenc iránymutatásával sok jót tettek. Négy év után könnyen vette, hogy nem választottak meg újra.
Szentirmai Csaba felidézte, hogyan élt egy rendszerváltás iránt elkötelezett aktivista. Saját pénzből nyomtatott, lobogó hajat és szakállat visel és ellenzéki kerekasztalokra járt. Kérdezte egy ,,áldott lelkű asszony”, hogy vége lesz ennek egyszer? Hatodik helyre került a listán, de ez is befutó volt, így nem lett vége, képviselő lett. Szerinte akkoriban nem tekintették egymást ,,felnyársalandó ellenségnek” a jelöltek.
Miklós Péter történész, az Emlékpont szakmai tanácsadója szerint az a hozzászólások tanulsága, hogy évtizedeknek kell eltelnie, hogy emberi érzések, érzelmek feledésbe merüljenek, vagy más megvilágításba kerüljenek. Elmondta, egészen 1990-ig kellett várni, amíg a demokratikus választás ideje eljött. Elárulta, hogy jövő hét kedden kezdődnek a visszaemlékezések rögzítése a volt képviselőkkel az Emlékpontban.
Az első szabadon választott közgyűlés tagjai a következők voltak:
- Ágoston Lajos
- Alácsi Aurél
- Arany Tóth Ferenc
- Czuczi Győző
- Csáki Kálmán
- Csáki László
- Dr. Bálint László
- Dr. Horváth László
- Dr. Ilovai Zoltán
- Dr. Rapcsák András
- Farkas Egon
- Farkas Ferenc
- Gombár Pál
- Hegedűs Lajos
- Hegyi Mihály
- Herczeg Mihály
- Hézer Lászlóné
- ifj. Kádár Ferenc
- Kiss László
- Kovács Lajos
- Kruzslicz István
- Lehmann István
- Marzsinai Zoltán
- Nagy György János
- Novák Imre
- Szabó Nándor
- Szalkai László
- Szenti András
- Szentirmai Csaba
- Szőke Pál
- Tárkány-Szűcs Imre
- Várhegyi Sándor
A mai ünnepségen közreműködött a Fandante Kamarakórus, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Helyőrségi Zenekarának kamaracsoportja és Bereczki Szilvia.
A délutáni áramszünet óta az internetszolgáltatás nem állt helyre teljesen, így az élő adásban voltak problémák, azonban az ülés visszanézhető: