Az Alkotmánybíróság szerint rendben van a szuverenitásvédelmi törvény, ráadásul két különvéleménnyel elutasították el a Transparency International Magyarország (TIM) civil szervezet panaszát.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése szerint a TIM magyar állami intézményeket „stigmatizáló, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet végez, valamint egy globális lobbihálózat részeként szolgál nagyhatalmi érdekeket”. A Transparency ugyanakkor a jelentést úgy minősíti, hogy az „a kommunista ideológia nyugati-imperialista összeesküvés-elméleteit megszégyenítő kitalációkkal, tárgyi tévedésekkel és súlyos csúsztatásokkal terhelt”.
A hvg.hu cikke szerint a TIM korábban azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel érvelése szerint a szuverenitásvédelmi törvény alaptörvény-ellenes. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatához ugyanis nem szükséges semmilyen konkrét bizonyíték vagy gyanú, emellett a vizsgált intézmény minden iratát köteles átadni és semmiféle jogorvoslattal nem élhet, pedig ezekben üzleti titkai, ügyfeleinek és dolgozóinak személyes adatai, ügyvédi titkok is szerepelhetnek. A TIM szerint a jogszabály sérti a véleménynyilvánításhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, a közhatalmat kritizáló véleménnyel szembeni retorziót tesz lehetővé.
Az Alkotmánybíróság azzal érvelt, hogy a hivatal megállapításainak nincs semmilyen jogkövetkezménye és nem jár szankcióval, vagyis tevékenysége nem korlátozza a TIM véleménynyilvánítási szabadságát. Határozatukban hozzátették, mivel az SZH-nak nincs hatósági jogköre, nem vonatkozik rá a tisztességes hatósági eljáráshoz való alaptörvényi jog. Emiatt az AB szerint a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelme sem merülhet fel, hiszen a jelentéssel szemben nem is lehet a bírósághoz fordulni.
A Transparency nemrég azt is jelezte, hogy a hivatal a jelentése publikálásakor megszegte a szuverenitásvédelmi törvényben foglaltakat – a jelentéstervezetet megjelenése előtt ugyanis meg kellett volna kapnia a civil szervezetnek, azt a TIM észrevételezhette volna, amire reagálnia kellett volna a hivatalnak publikálás előtt, ezt azonban elmulasztották. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a hivatal ezt köteles betartani, emellett hozzáteszik, a hivatal mulasztása esetén a vizsgált szervezet jó hírnevének védelme érdekében közigazgatási helyett polgári bírósághoz fordulhat.
Az egyik alkotmánybírósági különvélemény ugyanakkor megállapította, hogy a törvény alapján nem egyértelmű, hogy a vizsgált szervezet mikor tagadhatja meg a közreműködést és hogyan tekinthet be a nyilatkozatával összefüggésben keletkezett iratokba.