600 millió forint szolidaritási adót, tehát a megyében a második legtöbbet fizet Algyő, bár azt nem tudják, mindez hogyan, mi alapján kerül kiszámításra – mondta el Algyő polgármestere a VTV Időben című műsorában, ahol beszámolt arról, hogyan érinti mindez a települést. A Versenyképes Járások Programban, a szegedi járást érintően Algyőnek és a 12 másik településnek sikerült egy „nagyon sportszerű” megállapodást kötni, bár a program „inkább egy kibővített magyar falu program„-ra hajaz. Algyő polgármestere a tervezett új Tisza-hídról, és arról is beszélt, van-e értelme terelőútként számolni 4413-assal – amelynek eddig elkészült felújításáról, összehasonlítva egy Algyő belterületéhez tartozó úttal, enyhénszólva érdekes megállapítást tehetünk.
A megyében Szeged után a második legtöbbet, több mint 600 millió forint szolidaritási adót fizet Algyő, számolt be az Időben-ben Molnár Áron. Algyő polgármestere kifejtette, az összeg évről évre egyre több, de igyekeztek hatékonysági intézkedésekkel ellensúlyozni a bevételkiesést, levagdosták „a vadhajtásokat” a költségvetésük kiadási oldalán.
Ahogyan korábban megírtuk, Algyő volt – Apátfalva mellett – az a település, amely Hódmezővásárhely segítségére sietett a Versenyképes Járások Programban, amikor kiderült, a vásárhelyi járás három másik települése a megyei jogú város kihagyásával pályázik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az aláírásukat adták Vásárhely pályázatához, azonban Algyő nem ebből, hanem csak a szegedi járás forrásaiból részesülhet. „Nagyon sportszerű, »gentleman agreement«-szerű megállapodás történt a szegedi járásban” – fogalmazott, hozzátéve, ez azért alakulhatott így, mert a települések között jó a kapcsolat, és előre el tudták osztani az összegeket. Szeged 25 %-ot igényelt magának, a maradék 12 kisebb település között oszlik meg. Persze nincs garancia, hogy mindezt meg is kapják, hiszen végeredményben a minisztérium fog dönteni a pályázatokról. Molnár Áron szerint egyébként a „térségi szemlélet” sem feltétlenül tetten érhető, amelyre a projektet létrehozták, hiszen a forrásokat jellemzően belterületi utakra, vagy más, elsősorban az adott települést érintő fejlesztésekre fordítják.
Ha őszinte akarok lenni, akkor én azt gondolom, hogy ez inkább egy kibővített magyar falu programra hasonlít most már.
„Igazából nincs szükség terelőútra”
Molnár Áron a tervezett új algyői Tisza-hídról is beszélt. Lázár János 2025-re ígérte a kész terveket, a tervezési folyamatba Algyőt is bevonták, hiszen az építkezések a település közigazgatási területét is érintik. A polgármester úgy tudja, a tervezés már az utolsó fázisban van, a tervtanácsba őket is minden alkalommal meghívták, ahol a legtöbb észrevételük meg is kapta a támogatást.
Elmondta, Algyőnél a 47-esen lévő körforgalmak száma biztosan tovább fog nőni, és a Téglás utcai, a megye „legszebb körforgalmánál” pedig két új aluljáró is létesül majd, melyen keresztül a tramtrain-hez lehet majd eljutni gyalogosan és kerékpárral is. A 47-esen tovább a híd felé, a cukrászdánál pedig egy új körforgalmat építenek be, innen lehet majd felhajtani az új Tisza-hídra, ahol kerékpárút is lesz. A híd másik, vásárhelyi oldalán, a nagyfai leágazásnál is létesül majd egy új körforgalom.
Innen indul az elhíresült 4413-as Algyő-Maroslele összekötő út, amelynek nem felújított szakasza Algyő polgármestere szerint „ramaty” állapotban van. Az út Algyő közigazgatási területén vezet végig, azonban nem a település, hanem a Közút kezelésében van. Az út felújításáról az utolsó pillanatban, a vállalkozótól értesültek, ami eleve „furcsa történet” – fogalmazott. Elmondta, Algyő főutcája, a Kastélykert utca is állami tulajdonban van, 10 éve kérik a felújítását, de forráshiányra hivatkozva soha nem újították fel. A 4413-as-nak az a szakasza viszont, amit most a batidai leágazásig felújítottak, nagyjából nyolc éve átesett már egy felújításon, vagyis nem volt igazán rossz állapotú, mint a másik szakasz.
Molnár Áron kifejtette, nem érti a Közút magyarázatát, hogyan lehetne ezt az utat terelőútként használni a majdani hídépítéskor, hiszen „miért kell elterelni az utat, hogyha egy híd épül, a másik pedig a meglévő híd, gondolom hogy addig fog üzemelni, amíg az új híd el nem készül, és az új híd pedig, amint elkészül, üzemelni fog, hogy a régit fölújítsák.” Vagyis szerinte nem is lenne szükség terelőútra, „de lehet, hogy a szakemberek ennél többet tudnak, mint én.”
A polgármester úgy tudja, azért is épül egy új híd, és nem a régit újítják fel, mert ezt a mennyiségű forgalmat „nem lehetne hova terelni„, a Szeged és Vásárhely közti „tizenezer” autó forgalmát képtelenség szerinte arra az útra átterelni, annál is inkább, mert egy szakasza a töltés tetején vezet, nagyon keskeny, nagyon rossz állapotú út.
Batida felé 500 millió, Algyőn 320 millió
Az algyői polgármester beszélt még a műsorban a települését érintő fejlesztésekről is. A legfontosabb ezek közül a Kastélykert utca, amelyet most saját forrásból újítanak fel, mert „megunták„, hogy a Közút nem foglalkozik vele. Az egy kilométer hosszú út 8 méter széles lesz, szegővel, kerékpársávval, valamint új alapot is kap az út, mindezt bruttó 320 millió forintból.
A 4413-asat hat kilométeren újították fel 3,3 milliárdból, ami több mint másfélszerese az algyőinek. Bár Algyőnek természetesen szintén előnyös és fontos az a beruházás is, és „biztos mindenre lehet magyarázat”, „nyilván magánemberként van egy véleményem, de polgármesterként örülök neki” – fogalmazott végül Molnár Áron.
Az Algyő polgármesterével folytatott beszélgetést itt visszanézhetik: