Akkora az aszály, hogy a kukorica három hete megállt a növésben a vásárhelyi határban

Az eddig nem tapasztalt, a hónaptól eltérő extrém magas hőmérséklet negatívan hat a szarvasmarhák tejtermelésére és a hízósertések tömeggyarapodására is.

Az alföldi területeken a talaj felső egyméteres rétegéből mintegy 130 milliméternyi víz hiányzik a telítettséghez, így a talajnedvesség is kritikusan alacsony – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat szerdán Facebook-oldalán.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

„A növénytermesztést az aszályhelyzet végigkísérte a tavaly ősz óta tartó időszaktól fogva. Ennek elsődleges oka, hogy már az őszi és a téli időszakban sem hullott annyi csapadék, mint amennyire szükségünk lett volna. A szántóföldi növénytermesztés jelentős károkat szenvedett, melyeknek következményei még 100 %-ig nem láthatók. A megszokott, vagy átlagos évben június végéig 300 és 350 milliméter csapadék hullik mifelénk, ez 2022-ben eddig 107 milliméter volt.  Mind az őszi, mind a tavaszi kultúrák szenvednek az aszály okozta vízhiánytól” – nyilatkozta lapunknak Kurusa Tamás. A Hód-Mezőgazda Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese hozzátette, az őszi kalászosok betakarítását a múlt héten megkezdték az őszi árpával, melynek hozama a tavalyi év átlagtermésének a 60 %-a. A tavaszi kapások esetén beláthatatlan következmények várhatók, az állományok 3 hete megálltak a növekedésben, az alsó levelek elszáradása folyamatos. A kalászosoknál az elmúlt évek hozamának felével kalkulálnak.

A szakember kitért rá, hogy az állattenyésztés abrak- és tömegtakarmányozásra alapozott, ezért abban az esetben, ha nem tudják biztosítani a szükséges takarmánybázist, akkor más lehetőségek után kell kutatniuk, s ez jelen pillanatban is folyamatban van. Ráadásul az eddig nem tapasztalt, a hónaptól eltérő extrém magas hőmérséklet negatívan hat a szarvasmarhák tejtermelésére és a hízósertések tömeggyarapodására is.

„A növények fél és egy mé­­ter közötti magasságúak, és alulról száradnak. Cégünknek 450 hektár közötti területen van kukoricája, ha ez így folytatódik, nem hoz csövet a kukorica. A másodvetés kukoricánk, amit takarmánykeverékek után vetettünk, nagy része a szárazság miatt ki sem kelt” – mondta a Délmagyarországnak a Hódagro Zrt vezérigazgatója, Szabó Lajos.

aszályHód-MezőgazdamezőgazdaságnövénytermesztésOrszágos Meteorológiai Szolgálat