Az állami normatíva összege az utóbbi években nem tartott lépést az inflációval, de az önkormányzat pénzügyi helyzetét a kedvezőtlen gazdasági folyamatok is negatívan befolyásolták. Mindezek mellett a szolidaritási hozzájárulás évről évre nőtt: idén 480 millió forint volt, jövőre 577 millió lesz. A településeknek ilyen körülmények között maguknak kell kigazdálkodniuk a megemelkedett költségeket. A magánszemélyeknek továbbra sem kell fizetniük Vásárhelyen.
Az iparűzési adó a fenti körülményre tekintettel növekvő szerepet kap a települések költségvetésében – tavaly ez országos szinten rekordot ért el, – így a települések – Hódmezővásárhely is – a megnövekedett költségeket ebből a többletből finanszírozta – mondta el Kurucz Roland irodavezető a téma előterjesztésekor.
A helyzetet jövőre az is nehezíti, hogy kormánydöntés alapján az iparűzési adó előző évhez képest számított többletbevételét elvonja az állam az önkormányzatoktól, és egy járási fejlesztési alapba helyezi át. Ezért lehetséges, hogy Vásárhely 2025-ös iparűzési adóbevétele a 2023-as szintet sem éri majd el.
Ilyen körülmények között az önkormányzatoknak egyetlen lehetőségük marad a saját bevételük emelésére: az építmény- és a telekadó-rendeletek módosítása – a két adónem összesen, nagyjából 1,1 milliárd forinttal járul hozzá a város költségvetéséhez. Ez az összeg épp annyi, amennyit évente a városüzemeltetési feladatokra fordít Vásárhely.
Az építmény- és telekadóknál Vásárhelyen utoljára 2017 elején történt egy nagyobb emelés. 2018-ban, majd 2020-ban a magánszemélyek ilyen jellegű adóját kép lépésben eltörölték a nem vállalkozói célú építményeik után, de 2020-ban a vállalkozók építményadója is 30 százalékkal csökkent. A város öt éve nem nyúlt ezekhez az adókhoz, így azok reálértéken jelentősen csökkentek.
Hangsúlyozták: a város nem szeretné a terheket teljesen a vállalkozókra terhelni, a most megszavazott javaslat szerint átlagosan csupán 17,5 százalékkal emelkedik majd az építményadójuk – ez gyakorlatilag a 2023-as inflációnak felel meg.
Fontos, hogy a magánszemélyek adója nem változik, akik eddig nem fizettek telek- és építményadót, ezután sem fognak.
Az önkormányzat bevétele 133 millió forinttal nőhet jövőre a vállalkozások építményadó-növekedésének köszönhetően.
A telekadó-emelkedés ennék kisebb, 10,5 százalékos lesz, ez 40 millió forinttal növelné a város jövő évi adóbevételeit. Az adóemelkedés itt főleg a belterületi ingatlanokat érinti.
A kivett zárkerti ingatlanokat teljesen újraszabályozná a rendelet: egységesen 50 Ft/m2-es adót megállapítva. Elhangzott, Öreg-Kishomokon sok ilyen zártkerti ingatlan van, amelyet lakóingatlanként is használnak a lakosok, ők mentesülnek a telekadó-fizetési kötelezettség alól.
Az összesen 173 milliós többletbevétellel a város a kieső bevételeit szeretné pótolni, és azt a kötelező feladatainak ellátására használni.
Márki-Zay Péter, kontextusba helyezve az emelést, elmondta: hat éve 30 százalékkal csökkentették a vállalkozások építményadóját, de azóta volt egy több mint 30 százalékos infláció is, vagyis reálértékben mostani emelés nagyon alacsony, amellyel még mindig nagyon jó helyzetben vannak a vásárhelyi vállalkozások.
– A 2017-es adóévhez képest 466 millió forinttal kevesebbet fogunk beszedni még az emelés után is a cégektől – hívta fel a figyelmet Gyöngyösi Ferenc alpolgármester.
Márki-Zay Péter összehasonlításul végül elmondta:
Csak az utóbbi négy évben szolidaritási adó formájában 455 millió forintot vett el a kormány Vásárhelytől. És most 173 millióról beszélünk – annak érdekében, hogy a város tudjon tovább működni és fejlődni.
A két rendelet-módosítást végül – vita nélkül – 11 igen, és három nem-szavazattal elfogadta a közgyűlés.