Ezt válaszolta a Külügyminisztérium a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Fenntartható Fejlődés Bizottságának azon állásfoglalására, hogy a mostani helyett széles körű szakmai és társadalmi egyeztetés lenne szükséges.
A testület ugyanis nyolc pontba foglalta a magyar akkugyártással kapcsolatos legfontosabb megválaszolandó kérdéseket, továbbá azt is összeszedték, hogy milyen előzetes hatástanulmányok és egyéb dokumentumok nyilvánosságra hozásával lehetne eloszlatni az aggodalmakat. Ebben a 8 pontban szerepel a társadalmi párbeszéd mellett a megtérülésre vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatala, hogy üzemi balesetek esetén hogyan védenék meg az embereket és a környezetet a veszélyes anyagoktól. De emellett jó lenne látni az energia-, és vízfelhasználási számokat, de szükség lenne az iparágat ellenőrző intézményrendszer megerősítésére is, míg a szankciókat is összhangba kell hozni azzal, amekkora kárt azok okoztak.
A Külügyminisztérium az RTL Klub megkeresésére azt válaszolta, hogy aki az akkumulátorgyárak ellen küzd, az a környezetvédelem és a nemzetgazdasági érdekek ellen küzd. Boda Zsolt, az MTA Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy az akkugyárak működésével kapcsolatban hazánkban már eddig is számos probléma merült fel.
A borítókép illusztráció