Magyar és külföldi hagyományőrző honvédek részvételével emlékeznek a szőregi csatára, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközetének 175. évfordulója alkalmából.
Szombaton délelőtt katonai tiszteletadás mellett koszorúzzák meg a csata emlékművét Szeged-Szőregen, a Hősök terén. Délelőtt pedig két közeli faluban, Tiszaszigeten és Újszentivánon tartanak katonai bemutatót a hagyományőrző honvédek, mások mellett a Sorgyalog Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tagjai.
Az MTI-nek küldött tájékoztató szerint kora délután megnyílik a nézők számára a hagyományőrző tábor, ahol az érdeklődők a rendezvényre érkező csapatok jóvoltából testközelből ismerhetik meg a korabeli katonai felszereléseket. Az eseményen 15 – magyar, lengyel, osztrák, olasz és román – csapat mintegy 130 hagyományőrzője vesz részt.
A katonai egységek délután újrajátsszák az ütközetet, a csapatok korhű fegyvermásolatokkal csapnak össze a csatatéren, eldörrennek az ágyúk, az elöltöltős, egylövetű muskéták, a tűzharcot követően pedig közelharcra, szuronyvívásra is sor kerül. Az összecsapás végeztével rendeznek gyermekcsatát is.
Az ütközetet követően a katonák és a nézők táncos mulatságon vehetnek részt, ahol a Rozsdamaró zenekar fog fellépni. A csata évfordulóján, hétfőn este Nagy Róbert, a szőregi Alexandriai Szent Katalin-templom plébánosa engesztelő szentmisét tart az ütközetben elhunytakért a Makai út és a Kamaratöltés kereszteződésében lévő nagy kereszt emlékműnél.
A szőregi csata az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó ütközete volt. 1849. augusztus 5-én Szőregnél a magyar seregek Dembinszky lengyel tábornok vezérlete alatt vereséget szenvedtek a Haynau vezette császári-királyi csapatoktól, elhagyták állásaikat és visszavonultak Temesvár felé. A vereség a viszonylag kis veszteségek – ötszázan vesztették életüket és négyszázan estek fogságba – ellenére is súlyos volt, mert a csapatok harcrendje és morálja is megbomlott a harc és az azt követő visszavonulás során.