Az „elhallgatott történelem”, a szabadkőműves és szélsőliberális eszmék sajtója is napirendre került, miután az Emlékpont a többi közt Szakács Árpádot, a kormányközeli média híres-hírhedt kultúrharcosát is meghívta – kiadóigazgatóként – a kommunizmus áldozataira emlékezni.
A hódmezővásárhelyi Emlékpont a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett programsorozatának zárásaként Az első kommunista kísérlet Magyarországon címmel a Kárpátia Stúdió Kiadó két kötetét mutatta be Szakács Árpád, a kiadó tulajdonosa (a kormányközeli média ismert kultúrharcosa), és a két kötet előszavát jegyző történész, Raffay Ernő. A rendezvényen értékelték az „őszirózsás forradalomtól” a tanácsköztársaságon át a trianoni békediktátumig vezető folyamatokat is.
– Ha egy nemzet nem dolgozza fel hitelesen történelmét, az nemzettudatában, önbecsülésében és önértékelésében is súlyos eltéréseket okoz– fogalmazta meg Raffay. Szerinte az 1918-19-es időszak átfogó vizsgálatára és értékelésére eddig nem került sor. – Választ kell adni arra – kezdte Szakács Árpád –, hogy a boldog békeidőkben minek a hatására alakult ki forradalmi hangulat, amely az elképesztő összeomláshoz vezetett, s igaz-e, hogy a „népek börtöne” volt-e az Osztrák-Magyar Monarchia, miközben lehetőséget adott a kisebb népek nemzeti öntudatának kialakulásához.
A bemutatott két kötetben, báró Lukachich Géza altábornagy az 1930-as években először megjelent, a Magyarország megcsonkításának okai című munkájában, valamint Kozma Miklós vezérkari századosnak Az összeomlás 1918-1919-ben című kötetében két, a harcokban is részt vett katonatiszt különleges perspektívából mutatja be a korszakot, s a hiteles szemtanúk alapot adnak az olvasónak, hogy választ találjon a felvetett kérdésekre. A most újra napvilágot látott kötetek eddig szinte elérhetetlenek voltak, a nyolcvan évvel ezelőtt papírra vetett gondolatok most új támpontot adnak a véleményalkotáshoz a korszak iránt érdeklődőknek.
Mint elhangzott, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását, a Magyar Királyság megszűnését külső és belső erők egyaránt okozták.
Azonban a szabadkőműves és szélső liberális belső erőknek a magyar állam intézményei és a katolikus egyház elleni támadása a magyar identitás és kultúra felszámolása érdekében „jelentős hátteret és sajtónyilvánosságot élveztek”.
– hangzott el. Az összeomlás határozott fellépéssel elkerülhető lett volna, azonban Böhm Vilmos szociáldemokrata hadügyi államtitkár idején, 1918 végén született parancs megtiltotta az ellenállást a magyar csapatoknak, s nemcsak a védelmükre bízott területet, de fegyvereiket, sőt ellátmányukat is át kellett adniuk a megszálló csapatoknak. Mindez igazolja, hogy az államhatalomban is részt vállaló köröknek érdeke volt átvágni az államot belülről összetartó erőket – olvasható az Emlékpont összefoglalójában.