A Cigány Világszövetség 1972-es párizsi kongresszusának határozata alapján augusztus 2. a Roma Holokauszt Nemzetközi Emléknapja. Arra a szomorú történelmi eseményre emlékezünk ezen a napon, amikor a 1944. augusztus 2-ról 3-ra virradó éjszaka felszámolták az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor cigánytáborát, halálba küldve ezzel 3000 embert.
Tegnap délután a zsinagóga udvarán tartottak megemlékezést az előtt az emléktábla előtt, amelyet még 2021-ben helyezett el az épület falán az önkormányzat. Az eseményen részt vettek a Cigány Nemzetiségi Tanács tagjai, önkormányzati képviselők, a Zsidó Hitközség képviselői, és a Kalyi Jag Egyesület tagjai is. A megemlékezés elején a KuCu Banda együttese a cigány himnuszt játszotta el.
Márki-Zay Péter beszédében kiemelte: a cigány- és a még sokkal több áldozatot számláló zsidó holokausztban van egy fontos közös vonás, mind a kettő a faji, a származás alapján történő megkülönböztetés következménye. – Csodálatos példája a szolidaritásnak, hogy ma a zsidóság képviselőit is itt köszönthetjük ezen a megemlékezésen. Ha a társadalom nem képes a különböző tagjaiért kiállni, ha nem vagyunk képesek kiállni azokért, akiket ütnek, akkor is, amikor nem nekünk fáj, akkor ne csodálkozzunk, hogy amikor bennünket ér támadás, mások nem állnak ki mellettünk – hangsúlyozta.
A polgármester beszédében beszámolt azokról az intézkedésekről, programokról, amelyeket Vásárhely a roma felzárkóztatás érdekében indított. Megemlítette a nemrégiben alapított Bogdán László-díjat, a PETRA felzárkóztató programot, a könyvtár KULCS-programjait, a szociális bérlakások felújítását, és azt is, hogy az önkormányzatnál is egyre több roma származású, értelmiségi, diplomás ember dolgozik.
A továbbiakban reagált a miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely kijelentésére is, aki nemrégiben a kompetenciamérés tragikus eredményeit a cigány tanulók növekvő számával magyarázta.
Minden felmérés szerint a cigány és nem cigány tanulók teljesítménye tökéletesen megegyezik azonos szociális csoporton belül. Nem a származásuk miatt érnek el tehát rosszabb eredményeket, hanem a szociokulturális hátterük miatt.
emelte ki a polgármester beszédében.
Majd hozzátette:
Amikor ilyen kijelentések hangoznak el miniszteri szinten, akkor azt gondolom, mindannyian értjük, hogy itt nem állhatunk meg, hogy nekünk együtt nagyon sok tennivalónk van, hogy Magyarországon ne lehessen ilyen kijelentéseket tenni, ne lehessen hangulatkeltéssel, indulatok felkorbácsolásával politikai haszonra szert tenni, politikai hatalmat bebetonozni.
A megemlékezésen Ferkovics Menyhért, a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat képviselője is felszólalt. Elmesélte dobozi születésű nagyanyja történetét, aki Menyhért gyerekkorában, ha feljött a szó a holokausztról, “csak eltakarta az arcát a kezével, és úgy kezdett zokogni, hogy az embernek belefájdult a szíve, és csak annyit mondott: Meggyilkolták a testvéreimet!”
Ezt soha nem lehet elfelejteni
– mondta az idén Mátray Attila-díjjal kitüntetett képviselő.
A megemlékezés végén az önkormányzat és a jelenlévő szervezetek képviselői helyezték el koszorúikat.