A vásárhelyi önkormányzat, a zsidó hitközség, a cigány nemzetiségi önkormányzat és a Hódmezővásárhelyi Cigány Nemzetiségi Tanács emlékezett ma a zsinagóga falán elhelyezett emléktáblánál a roma holokauszt áldozataira.
– A roma és a zsidó holokauszt mögött ugyanaz a faji, etnikai, vallási megkülönböztetés, gyűlöletbeszéd és gondolkodás, az a náci ideológia áll, amely ellen mind a mai napig tiltakoznunk kell – jelentette ki Márki-Zay Péter polgármester a roma holokauszt áldozataira való megemlékezésen, hangsúlyozva, hogy egyöntetűen elutasítjuk a faji, származási vagy vallási alapú megkülönböztetést.
– Kiállunk minden magyar állampolgár, minden ember méltósága, tisztessége mellett – emelte ki. – A mai emlékezés is arról szól, hogy soha többé ne fordulhasson elő, hogy etnikai alapon bárkit megkülönböztetnek. Büszke vagyok arra, hogy mi együtt megmutatjuk azt a szeretetet, a szolidaritást, egymás mellett való kiállást, az alapvető európai és keresztény értékek képviseletét, amelyben semmilyen faji, vallási diszkrimináció nem fér bele. Akkor lehetünk büszke magyarok, ha tisztességes emberek is vagyunk – hangsúlyozta Márki-Zay Péter.
Arra a mintegy tíz-harmincezer közti roma származású magyar állampolgárra emlékezünk, akiket elpusztítottak, kényszermunkatáborba hurcoltak, fizikailag, lelkileg megnyomorítottak s akik kárpótlásával a történelem évtizedekig adós maradt. A 1944-45-ös év borzalmaiban egyaránt szenvedtek zsidók, romák és keresztények – mondta Miklós Péter történész, a Tornyai János Múzeum, Könyvtár és Művelődési Központ igazgatója a zsinagóga falán lévő, a roma holokauszt áldozatai előtt tisztelgő emléktáblánál.
– A sok ezer roma áldozatra emlékezve csak olyan jövőt kívánhatunk, ahol nem szégyellni kell egy értelmiséginek a roma származását (ma tízből nyolcan ezt teszik), hanem büszkének kell rá lenni – emelte ki.
Vásárhelyről valamivel több, mint 200 romát vittek el 1944-ben, ők előbb Rahóra, majd onnét a komáromi várba kerültek, ahol erődítési munkálatokat végeztettek velük. Azt azonban nem lehet tudni, hogy Vásárhelyről pontosan hány roma került az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba, ahol az ott összegyűjtött cigányokat augusztus 2-áról 3-ra virradó éjszaka mind megsemmisítették.
– A Porajmosra, azaz el elnyeletésre, cigány férfiak, nők és gyerekek megsemmisítésére emlékezünk ma, felidézve elődeink elképzelhetetlen szenvedését. Nincsenek pontos számuk lehettek kétszázezren, de akár kétmillióan is. Nekünk, ebben a városban – legyünk akármilyen származásúak – újra és újra meg kell tanulnunk, hogyan lehet tisztelnünk az embert magunkban és a másikban egyaránt. Meg kell tanítanunk gyermekeinknek, unokáinknak, az utánunk jövőknek, hogyan lehet szitkok, bélyegek és átkok nélkül egymás mellett élni. Hogy ne a halál, hanem az élet kultúráját adjuk tovább, hogy ne a gyűlölet legyen úrrá az életünkben, a mindennapjainkban – hívta fel a figyelmet Tóth István, a vásárhelyi önkormányzat roma- és vallásügyi referense.
Az emléktáblán koszorút helyezett el a városi önkormányzat, a cigány nemzetiségi önkormányzat, a zsidó hitközség, valamint a Hódmezővásárhelyi Cigány Nemzetiségi Tanács.
Choli Daróczi József verseit Rácz László színművész szavalta el, hegedűn közreműködött Barkó József.
