A vasúti beruházást magyar oldalról a miniszterelnök gyerekkori jóbarátja, a gázszerelőből lett milliárdos Mészáros Lőrinc cégei fogják lebonyolítani.
Amellett, hogy elveszítette 19 ezer ember a közalkalmazotti státuszát, más lényeges módosításokat is elfogadott ma az Országgyűlésben a fideszes kétharmad. Ahogyan megírtuk, még március legvégén nyújtott be Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes egy úgynevezett salátatörvényt, azaz egy csomó, egyébként tartalmilag egymástól messze álló jogszabály-módosítást, ezt is elfogadták most a kormánypárti honatyák.
Ebben szerepel többek között a nemváltást lényegében ellehetetlenítő törvény, amellyel a személyi okmányokban a nemünk helyére a születéskori nem kerül. „Az országgyűlés fideszes 2/3-a megszavazta a salátatörvényt, amire hivatkozva elutasíthatják a transzneműek nem- és névváltoztatási kérelmét” – írták Facebook-oldalukon a Budapest Pride aktivistái, akik Áder János köztársasági elnöktől azt kérik: ne írja alá a jogszabályt.
Az ellen egyébként számos LMBT+ érdekvédő szervezet ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) is kiállt. Az EBH álláspontja szerint jogszabályban lenne szükséges rendezni a transznemű emberek nemváltással kapcsolatos eljárását, a jogorvoslat biztosítását annak érdekében, hogy az érintett személyek megkülönböztetés-mentesen, nemi identitásukat szabadon felvállalva gyakorolhassák alapvető jogaikat.
Szintén ma fogadták el a Budapest-Belgrád-vasútvonal építési szerződéseinek tíz éves titkosítását. Bár amint az Index emlékeztet, ez önmagában újdonságokat nem tartalmaz, hiszen a Magyarország és Kína közötti megállapodásban ez már szerepel, a Parlament most mindösszesen ezt emelte törvényi erőre. A 700 milliárdos beruházást magyar oldalról a miniszterelnök gyerekkori jóbarátja, a gázszerelőből lett milliárdos Mészáros Lőrinc cégei fogják lebonyolítani, a törvény értelmében kiemelten közérdekű beruházásnak minősül.
Továbbá amint a 444 összegzi, megszavaztak egy olyan kormánypárti törvényjavaslatot is, ami új felhatalmazással ruházza fel a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, akiket a törvény szerint a parlament felkér, hogy egy lehetséges kibertámadás elhárítása érdekében ellenőrizze az állami és önkormányzati szervek elektronikus hírközlési hálózatainak forgalmát. Ez alapján lényegében rálátnak az összes állami nyilvántartásra, amely Pintérfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint nem áll összhangban az alapjogi követelményekkel és nem nyújt garanciát a személyes adatok védelemhez.