A nagy magyar stratégia, amiről Orbán beszél – és amiről nem…

A napok óta nehezen elviselhető, rekordokat döntögető meleg dacára is számos vásárhelyi volt kíváncsi a város nem éppen lehűvösebb pontján megrendezett második közéleti beszélgetésre. A meghívott vendégekkel – akik egytől egyik a Magyar Hangnak is dolgoztak – Márki-Zay Péter ezúttal azt járta körül, mi Orbán szerint Magyarország “nagy stratégiája”, és hogy jó-e ez nekünk valójában. A majd’ másfél órás beszélgetésben arra is fény derült, van-e hasznunk az Orbán által propagált konnektivitásból, és hogyan lehetne valóban béke.

Érdekfeszítő, tartalmas beszélgetést követhettünk végig vasárnap a rekkenő hőségben a BFMK előtti kisszínpadon. A meghívott vendégek a Magyar Hang munkatársai, és médiaszemélyiségek voltak: Csintalan Sándor, Lukács Csaba és Gulyás Balázs újságírók Vásárhely polgármesterével abban a témában merültek el, merre megy Magyarország a Tusványoson elhangzott beszéd szerint, és merre megy Vásárhelyről nézve, illetve hogyan látják a Fidesz-tagok annak megvalósulását, amiről Orbán beszél. Jó-e nekünk Magyarország nagy stratégiája abban a verzióban, ahogy azt Orbán Viktor évről évre Tusványoson kinyilatkozta? 

Orbán eszmefuttatásainak lényege a Kelet felemelkedése és a Nyugat alkonya. Mi mind a kettővel jóban vagyunk, és ennek köszönhetően gazdagok leszünk. Minden fantasztikusan fog fejlődni, az eredményeken viszont még nem látjuk – vette fel Márki-Zay a beszélgetés kezdőfonalát. 

Hová is köt minket a „konnektivitás”?

Lukács Csaba szerint november 5-én derül ki az orbáni stratégia helyessége, ha Trump-ot megválasztják -a stratégiája viszont megbukik, ha nem ő nyer, de az újságíró szerint akkor is megbukhat, ha Trump nyer, mert neki Kína a fő ellensége, hiszen

azzal fogunk a legnagyobb barátságban lenni, aki a másik barátunk legnagyobb ellensége.

Orbán a kelettel, keleti diktatúrákkal keresi a kapcsolatot. – A nyugat, mivel demokratikus, mindig válságban szokott lenni: mert itt felszínre kerülnek a konfliktusok, ellentmondások,

egy rendes diktatúrában ilyen probléma nincsen, Putyin fogja magát, oszt’ kidob az ablakon, oszt’ akkor nincsen vita!

– fogalmazott Csintalan Sándor, aki szerint “baromi hatékony” társadalmak működnek Keleten – Kína, India, Szingapúr, Vietnám – a saját kulturális, politikai gyökereik alapján – de mi nem abba a kultúrkörbe tartozunk. – Egyelőre a magyarok még az EU-ban akarnak maradni, de erősen dolgoznak rajta, hogy ez ne így legyen – véli a médiaszemélyiség.

A magyarok a lábukkal szavaztak arról, hogy nem a nyugat hanyatlik, hanem a kelet. Egymillió ember vándorolt ki nyugati országokba. 

Tízezer kínai rendőrt enged be a szuverenitásról papoló Orbán. Ideje lesz kínaiul tanulni!

– figyelmeztetett Vásárhely polgármestere.

Gulyás Balázs a tusványosi beszédet üresnek, blöffnek érzi, szerinte semmi új nem hangzott el, csupán az eddigieket próbálta Orbán valami nagy és átfogó stratégiába foglalni.

Az, hogy Orbán mennyire a kelettel keresi a kapcsolatot, kiderült egy közérdekű adatigénylésből is, amit Lukács Csaba újságíróként az immár állami Budapest Airporttól kért ki: kiderült, hogy hét (!) kínai nagyvárosba is mennek közvetlen járatok Budapestről – hetente húsz járat – de egy sem megy közvetlenül az USA-ba, vagy Kanadába. Az Orbán által hangoztatott “konnektivitás” tehát csak az egyik irányba működik. “Kína felé tudunk repülni, de minek?” – tette fel a kérdést a Magyar Hang újságírója.

Csintalan szerint Kína egy térítő állam, Németország és Franciaország a nagy ázsiai országokhoz mérten kisebb lakosságukkal önmagukban nem lesznek versenyképesek, csak ha összefognak és kooperálnak, politikai szinten is. Meg van győződve róla, hogy Oroszország csak földrajzi értelemben Ukrajnát támadta meg, de igazából bevallottan, nyíltan Európát támadják.

A nagy és a kis stratégia

Orbánnak csak a szavak szintjén az a stratégiája, amit Tusványoson mondott, valójában egész más. Embercsempészeket enged szabadon, letelepedési kötvényeket oszt, a valóság és a szöveg tehát élesen elválik egymástól. Vár a sereg, menjünk katonának, de közben békepárti retorikát folytatunk – fejtette ki Márki-Zay Péter. Szerinte a tényleges stratégia az egy munkaalapú társadalom, az emberek lebutítása, minél rövidebb ideig járjanak iskolába, és legyen sok betanított munkás – ez a Fidesz elképzelése. Mellettük pedig legyen “az elit”, akik “sorra a nevükre veszik az országot”.

Van itt egy nagy stratégia, csak erről Orbán nem beszél. Nyugaton a versenyben hisznek. Az orbáni világképben nincs verseny

– fogalmazott.

A beszélgetésen szóba került Lengyelország példája is, ahol összehasonlíthatatlanul kisebb volt a korrupció, és mind az oktatás, mind a közlekedés, és az egy főre jutó fogyasztás terén is messze elhúztak előttünk – elég a PISA-felmérés lengyel adatait megnézni. Gulyás Balázs ezt úgy kommentálta, hogy Orbánnak talán a “nagy stratégia” helyett először a kicsit kellene elintézni, vagyis hogy legyen WC-papír, de ne legyen negyven fok a kórházakban, vagy hogy egy Győr-Budapest vonalon ne három óra alatt menjen le a vonat. Ha ez megvan, utána foglalkozhatunk a “nagy stratégiával”.

Mindannyian egyetértettek abban, hogy Magyarország jelenleg nem versenyképes, hiszen nincsenek olyan cégeink, akik a világon versenyképesek lennének – ahogy Gulyás Balázs fogalmazott: “Amint megjelenik a verseny egy NER-cég életében, azonnal csődöt jelent.”

Csintalan szerint ezen változtatni csak rendszerváltással lehet, melyhez nem elég a kormányváltás, kétharmad kell ahhoz, hogy hozzá lehessen nyúlni az egész rendszerhez, a pénzelosztás intézményeihez – ehhez kétharmad kell. Ugyanakkor szerinte a hatalmat korlátozni kell, nem kötelező kétharmaddal alkotmányozni – Horn Gyula sem tette annak idején, amikor pedig lehetősége lett volna rá.

Mikor lesz béke, tudott-e békét teremteni Orbán?

Orbánnak egy elbeszélés szerint három fontos célja van: leválthatatlan legyen, ő legyen a leggazdagabb, és a harmadik, hogy világpolitikai tényező legyen – azt gondolom, hogy mind a hármat kipipálta – jelentette ki Márki-Zay Péter.

Ezután azt a kérdést járták körül, hogy akkor lesz-e béke, ha Európa, a Nyugat beszünteti Ukrajna támogatását, vagyis oda kell-e dobni Ukrajnát az oroszoknak?

Csintalan itt sarkosan így fogalmazott:

Én háborúpárti vagyok! Az ukránok honvédő háborúját támogatom! Pont azért, hogy béke legyen. Drága a háború, de még drágább lesz, ha nem lesz Putyin orrba verve!

Ezen felül úgy gondolja, az ellenzék mindig túl gyáva volt ahhoz, hogy ezt az igazságot kimondja. Szerinte – ezzel beszélgetőtársai is egyetértettek – egyértelműen az az érdekünk, hogy Ukrajna is megvédje magát. 

A fideszes elit tényleg elhiszi Tusványost?

Ez volt az utolsó, és az egyik legérdekesebb témakör, amit a beszélgetők érintettek: vajon a fideszes elit elhiszi-e maga is azt, amit Orbán Tusványoson mondott, annak ellenére, hogy körülöttük láthatóan fokozatosan minden összeomlik?

Lukács Csaba válasza erre az, hogy igen, elhiszik, amire csak a kognitív disszonancia lehet a magyarázat, hiszen nem tud az ember éveken keresztül hazugságban élni saját magával. Tehát a fideszes elit azt gondolja, hogy ők a létező legjobban csinálják a dolgokat.

Gulyás Balázs ezt másként látja, szerinte a fideszes elit cinikus, jól tudják, hogy mit csinálnak, de nem érdekli őket. 

A beszélgetést Márki-Zay Péter azzal a gondolattal zárta, hogy hál’ istennek nagyon sok rendes, tisztességes fideszes van, köztük sok polgármester is.

Annak az országromlásnak, bűnnek, csalásnak, hazugságok tömkelegének, amit ők is látnak, nem akarnak teret adni, higgyék el nekem!

– hangsúlyozta az eszmecsere végén Vásárhely polgármestere.

A beszélgetést teljes terjedelmében visszanézhetik itt:

békebeszélgetésCsintalan SándorGulyás BalázsHódmezővásárhelyközéleti beszélgetésLukács CsabaMárki-Zay PéterOrbán ViktorTrumpTusványosUkrajna