Ezt a megállapítást tették a TÁRKI munkatársai, Gábos András, Tomka Zsófia és Tóth István György, tanulmányukban. Állításuk szerint a kelet-európai országok többsége az elmúlt tizenöt évben faragni tudott jövedelmi hátrányából az Unió átlagához képest, Magyarország sajnos kivétel, ahol az emberek anyagi helyzete javult ugyan, de éppen olyan ütemben, ahogyan az EU-átlag is.
De mi is a szegénységi küszöb, teszik fel a kérdést a szakértők, és tehetik fel a laikusok is. Azokat a háztartásokat szokták ezen küszöb alá sorolni, amelyek jövedelme alacsonyabb a medián jövedelem, vagyis a jövedelmi közép 60 százalékánál. Akik ennél kevesebb pénzből élnek, szegénynek számítanak a saját országukban, ami mást jelent egy skandináv országban, mint az unió keleti részén.
Az uniós szegénységi küszöbnek körülbelül 40 százaléka a magyar szegénységi küszöb. A 444.hu cikke megjegyzi, ez volt a helyzet 2005-ben és 2017-ben is. Ehhez képest a 2004-ben csatlakozott környező ország közül a lengyelek is 40 százalékon álltak, mostanra elérték a 70-et. A szlovákok 60-nál, a csehek 80-nál tartanak.
Egy harmadik ábrából az is kiderül, hogy a magyarok 3/4-e él a szegénységi küszöb alatt, igaz, a nemzeti szegénységi küszöb alatt csak körülbelül 15% ez az arány. Az uniós szegénységi küszöböt figyelembe véve ez a 75% még a bolgárnál is magasabb arány. Az EU-ban csak Romániában rosszabb a helyzet.
Forrás: 444.hu