Idén először ült össze a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöksége, ahol számos témát dolgoztak fel, de mindegyik valamilyen módon kapcsolódott az energiához, és az önkormányzatokk anyagi helyzetéhez.
Az elnökségi ülés utáni sajtótájékoztatón Gémesi György beszámolt arról a találkozójáról, amire Brüsszelben került sor Elisa Ferreira-val, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős biztosával. Hatékony beszélgetés volt ez a magyarországi kohéziós alapokról, a biztos asszony különösen az önkormányzatok kohéziós alapokhoz való hozzájutásáról érdeklődött. Március elején érkezik Magyarországra a biztos és polgármesterekkel is találkozni szeretne, ebben segít majd a gödöllői önkormányzat.
Fontos témája volt az elnökségi ülésnek az önkormányzatok költségvetése, különös tekintettel arra, hogy az állami finanszírozás reál-értéke inflációarányosan csökkent, 1.5%-al növekedett az állami támogatások összege, de ezt többszörösen elviszi a jóval nagyobb infláció, ugyanakkor például a szolidaritási adó elvonása is sújtja az önkormányzatokat.
Gémesi beszámolt arról is, hogy elindult az Energiaügyi Kerekasztal, ahol a kormányzat és más önkormányzati szövetségek képviselői, a MÖSZ képviselőjével közösen próbálnak kiutat találni az energiaválság okozta forráshiányokkal, hiszen az önkormányzatoknak szociális intézményeket, bölcsődéket, óvodákat kell működtetni, a közvilágításról kell gondoskodni, emberek sorsáról van szó. „A kormányzat nem teheti meg, hogy a lovak közé dobja a gyeplőt és magukra hagyja az önkormányzatokat” – mondta. Gödöllő polgármestere, a MÖSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a kormány államtitkári szinten nem csak az idei évre, hanem összességében három évről beszél, amikor számítani lehet az energiaválságra.
Csőzik László, Érd polgármestere az Energiaügyi Kerekasztal egyeztetés-sorozatáról számolt be.
A kiszámíthatatlan környezet és a rezsiválság megnehezíti a tervezést, Lantos Csaba miniszter részére már prezentálták a kerekasztal kéréseit. Csőzik azt állítja, hogy reményteljes hangulatban zajlott a megbeszélés, legalábbis az új szaktárca rendkívül konstruktívan állt hozzá a problémák komoly megbeszéléséhez.
Az Energiaügyi Kerekasztal többek között azt kérte a kormányzattól, hogy az önkormányzatok számára a hosszútávú válságállóság feltételeit biztosítsák, hiszen a kitettség, a bizonytalanság terheivel nehéz együtt élni.
Azt is kérték, hogy a kormány biztosítson az önkormányzatok számára az energiahatékonyságot célzó beruházási lehetőséget, hiszen a beruházásokon keresztül csökkenteni lehet a rezsi-kiadásokat. Engedjék a hitelfelvételi lehetőséget a kormány jóváhagyása nélkül, hiszen ma 100 millió forint fölött a kormánytól kell egyedi engedélyt kérni, bármilyen hitel felvétel miatt. A MÖSZ azt kérte, hogy ha energiahatékonysági beruházásokra egy fajlagos hitellimit mellett tekintsenek el a kormány-engedély beszerzésétől, ami sokszor hosszú hónapokra megakasztja a beruházás folyamatát.
A közvilágítás támogatását is kérték a kormánytól, mert ez a legkisebb településtől a legnagyobbakig minden települést érint. A kilométer szerinti normatíva emelését kérik, mert saját forrásból a települések azt nem fogják tudni kigazdálkodni. önkormányzatiság egyik legnagyobb rákfenéje az, hogy a saját bevételek nem elegendőek a saját fejlesztésekre sem, legfeljebb arra, hogy minimális szinten üzemelni tudjanak a települések.
A nagyobb városok felmentését kérik a szociális adó megfizetésének terhe alól akkor, ha ezt az összeget energiahatékonysági beruházásokra fordítják.
Az energiaszegénység lekűzdése a legnagyobb cél, a lakosság nagy része fával fűt, és a szegényebbek nem csak fával fűtenek, hanem gyakorlatilag bármit tűzre vetnek. Ez roppant káros, éppen ezért azt kérik, hogy az otthonteremtési támogatást hosszabbítsa meg a kormány, és lehessen felhasználni energetikai fejlesztésekre. A szociális normatívák emelését is kérik, mert a kormány jelenleg a felét támogatja, a másik felét az önkormányzatoknak kell előteremteniük.
Az 5 ezer fő feletti települések már nem kapnak szociális tűzifa támogatást a kormánytól, azt kérik, hogy terjesszék ki ezt a nagyobb településekre is.
Csőzik László elmondta, hogy az önkormányzatok nem tudnak boldogulni állami támogatás nélkül, nem tudják Münchausen báróként kirángatni magukat a válságból.
Rövidesen egy konferencia keretében ismertetik az Energiaügyi Kerekasztal által kidolgozott terveket, javaslatokat.
és Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármestere ismertették az elnökségi ülésen elhangzottakat
Gémesi György MÖSZ elnök elmondta, hogy a kormány már látszat-segítséget nyújtott akkor, amikor 144 milliárdnyi forintot szétosztott települések között, ám csak a többletköltség az energiaárak miatt mintegy 400 milliárd forint a települések tekintetében.
Márki-Zay Péter Hódmezővásárhely polgármestere a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormányzat, mint mindent, ezt a rezsikompenzációt is az önkormányzatok kiüresítésére és kivéreztetésére használt fel. A mi esetünkben például az előző vezetéstől megörökölt megemelt kamatok is több száz milliónyi összeget tesznek ki, és ahogyan erről, úgy az építőipari és élelmiszeripari árak emelésének kompenzálásáról nem is volt szó eddig. Keveset kompenzáltak, és ezt is átláthatatlanul. Hódmezővásárhely például egy forintot sem kapott. Azt kérte, hogy a képlet, ami alapján a rezsikompenzációt osztották legyen nyilvános, hiszen tudni lehet, hogy komolyan figyelembe vettek minden bekért számot. Arra kérte a kormányt, hogy ne politikai bosszúból ne kapják meg a települések a nekik járó összet.
Karácsony Gergely főpolgármester elmondta, hogy a főváros nem kapott még rezsitámogatást, joggal sürgetik.
Megtudhattuk, hogy a fővárosnak van egy terve, amivel 2030-ig ki tudna alakítani megújulókkal működtetett rendszereket. Karácsony elmondta, hogy itt a történelmi lehetőség, hogy az önkormányzati szolgáltatásokat fenntarthatóvá tudják tenni.
Márki-Zay Péter elmondta, hogy például a közbeszereztetési rendszer is hátrányos az önkormányzatokra nézve. Vásárhelyi tapasztalat, hogy tisztességes, nyílt versenyben sokkal olcsóbb ajánlatok is érkeznek, és ez mind az állami, mind az európai uniós források tekintetében fontos lehet, hogy ne ellopják azokat, hanem valóban az emberekhez jussanak el.